Probosz, Tarakhosz és Andronikosz vtk.
◀︎ 
 október 12. 
 ▶︎
Kol 1,1-3a.6c-11

Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola és Timóteus testvér a Kolosszében élő szent és hívő testvéreknek Krisztusban. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől [és Urunktól, Jézus Krisztustól]! Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, hogy meghallottátok, és Isten kegyelmét felismertétek az igazságban. Így tanultátok ezt kedves szolgatársunktól, Epafrásztól. Ő hűséges szolgája köztetek Krisztusnak, ő beszélt nekünk Lélekből fakadó szeretetetekről is. Amióta erről hallottunk, mi is szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk, hogy akaratát teljesen ismerjétek, nagy bölcsességgel és lelki megértéssel. Így majd az Úrhoz méltón éltek, egészen az ő tetszése szerint, minden jótettben gyümölcsöt hoztok, és Isten ismeretében gyarapodtok. Dicsőséges hatalmában szilárdítson meg titeket nagy erővel, hogy mindvégig kitartsatok és állhatatosak legyetek.

Lk 8,1-3

Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a betegségekből meggyógyított: a magdalainak hívott Mária, akiből hét ördög ment ki, Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége, valamint Zsuzsanna és sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róluk.

Szent Próbosz, Tarakhosz és Andronikosz vértanú

Diocletianus és Maximianus császárok uralkodása alatt elfogtak, és Tarszoszba a prokonzulhoz vittek három keresztényt. Próbosz thrákiai származású volt, a pamfiliai Pergéből. Tarakhosz római polgár volt és katona, a szíriai Klaudiopoliszból származott. Andronikosz egy nemes efezusi polgárnak volt a fia. A kihallgatás során kereszténynek vallották magukat, és nem akarták hitüket megtagadni. A prokonzul ezért mindnyájukat megkínoztatta, és börtönbe vettette. Később különféle kínzások után karddal részekre vagdalták őket és így lettek vértanúk 304-ben. Holttestüket gonosztevők maradványaihoz dobták, és katonákkal őriztették. Éjszaka földrengés, villámlás és mennydörgés támadt nagy esővel. A katonák elfutottak, a keresztények pedig mennyei fény útmutatása alapján találták meg a testeiket. Elvitték és tisztességesen eltemették őket.