Kárposz és Papilász vtk.
◀︎ 
 október 13. 
 ▶︎
Kol 1,18-23

Atyámfiai! Ő a testnek, az egyháznak a feje; ő a kezdet, elsőszülött a halottak közül, hogy az övé legyen az elsőség mindenben, mert úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjon az egész teljesség, és hogy őáltala kiengeszteljen magával mindent, ami akár a földön, akár a mennyben van, azzal, hogy békességet szerzett keresztjének vérével. Titeket is, akik egykor elidegenedtetek és ellenséges érzületűek voltatok a gonosz tettek miatt, most kiengesztelt az ő emberi testében a halál által, hogy mint szenteket, szeplőteleneket és feddhetetleneket állítson maga elé. Csak maradjatok meg a hitben szilárdan és állhatatosan, s ne tántorodjatok el az evangélium reménységétől, melyet hallottatok, amelyet minden teremtménynek hirdettek az ég alatt, s amelynek én, Pál, szolgája lettem.

Lk 8,22b-25

Abban az időben Jézus tanítványaival együtt beszállt a bárkába és azt mondta nekik: „Evezzünk át a tó túlsó partjára!” Elindultak. Míg hajóztak, ő elaludt. Közben heves szélvész csapott le a tóra, úgyhogy szinte elmerültek és életveszélyben voltak. Ekkor odamentek hozzá, és felkeltették: „Mester! Mester! Elveszünk!” Ő pedig fölkelt, és parancsolt a szélnek és a víz hullámzásának. Erre elült a háborgás, és minden elcsendesedett. Akkor így szólt hozzájuk: „Hol van a ti hitetek?” Azok pedig félelemmel eltelve csodálkoztak, és ezt mondogatták egymásnak: „Vajon ki ez, hogy még a szélnek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?”

Szent Karposz, Papilász, Agathodorosz és Agathoniké vértanúk

Karposz és Papilász mindketten Pergamon városában születték istenfélő szülőktől. Felnőtt korukban Karposz püspök volt a lídiai Gordoszban, Papilasz pedig a tiatíraiak diakónusa, ugyanabban a tartományban, és Tiatira városában hirdették az evangéliumot. Feljelentették őket Decius császárnál, aki helyettesét: a kegyetlen Valeriust küldte el a dolgok kivizsgálására. Nem volt képes megtagadtatni velük hitüket; Karposz így felelt arra a kérésre, hogy egyenek a bálványoknak áldozott húsból: „Keresztény vagyok, Krisztust, az Isten Fiát tisztelem, aki az utolsó időkben e világba jött a mi üdvösségünkért… de ezeknek a bálványoknak nem hozok áldozatot” Papilász is hasonlóan felelt. Ezért mindkettőjüket lovakhoz kötöztetve Szardesz városába vitette. A nehéz úton követte őket szolgájuk Szent Agathodorosz. A városban a nagy kínzások következtében Agathodorosz meghalt. Karposzt és Papilászt újra visszavitték Pergamonba, és ott tüzes kemencébe dobták. A kemencéből csodásan megszabadultak, végül kardhalálra ítélték őket. A vesztőhelyre vitték Papilász lánytestvérét Agathonikét is, akit szintén lefejeztek. Holttestüket őrizet nélkül kidobták, de a keresztények titokban eltemették őket. Ez 251 körül történt.