Kol 2,13-20

Atyámfiai! Vele együtt titeket is, mikor halottak voltatok vétkeitek és testetek körülmetéletlensége miatt, életre keltett azáltal, hogy megbocsátotta minden vétkünket. A rendelkezéseket magában foglaló s minket vádoló adóslevelet, mely ellenünk szólt, eltörölte, eltette az útból, és feltűzte a keresztre; lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket és diadalmaskodott rajtuk őbenne. Senki ne ítéljen el tehát titeket étel vagy ital dolgában, avagy ünnepnapra, újholdra vagy szombatra vonatkozó dolgokban. Ezek árnyékai a jövendő dolgoknak, a valóság azonban Krisztusé. Senki olyan ne mondjon titeket méltatlanoknak a jutalomra, aki tetszeleg magának az alázatoskodásban s az angyalok tiszteletében, aki látomásai miatt felfuvalkodik és alaptalanul elbizakodik érzékies lelkületében, s nem ragaszkodik a főhöz, aki az egybekötések és az ízületek segítségével gondozza és összetartja az egész testet, hogy az megvalósítsa az Isten szerint való növekedését. Ha tehát meghaltatok Krisztussal a világ elemeinek, miért vesztek magatokra szabályokat, mintha a világban élnétek

Kol 4,5-11.14-18

Atyámfiai! A kívülállókkal szemben okosan viselkedjetek. Az időt jól értékesítsétek. Beszédetek legyen mindig szíves, sóval ízes, s akkor helyesen tudtok majd megfelelni mindenkinek. Ami az én helyzetemet illeti, arról majd mindent elmond nektek Tichikusz, kedves testvérem, hű szolgám és munkatársam az Úrban. Éppen azért küldöm hozzátok, hogy tudomást szerezzetek helyzetemről, s hogy megvigasztalja szíveteket. Vele megy kedves és hű testvérem, Onezimusz, aki földitek. Ők majd beszámolnak mindenről, ami itt történik. Köszönt titeket fogolytársam Arisztarchusz és Márk, Barnabás unokaöccse. A rá vonatkozó rendelkezéseimet már megkaptátok. Ha hozzátok érkezik, fogadjátok szívesen. Köszönt továbbá Jézus is, másik nevén Jusztusz. A zsidók közül ezek egyedüli munkatársaim Isten országának érdekében. Köszönt titeket Lukács, kedves orvosunk és Démász. Köszöntsétek a Laodíceában élő testvéreket és Nimfát meg a házában lévő közösséget. Ha majd fölolvasták ezt a levelet nálatok, gondoskodjatok róla, hogy a laodíceai egyházban is fölolvassák. Ti meg a laodíceaiakét olvassátok el. Archippusznak mondjátok meg: légy rajta, hogy az Úrban kapott hivatásodat teljesítsd! Itt a saját kezű köszöntésem: Pál. Emlékezzetek meg bilincseimről. Kegyelem veletek! (Amen.)

Lk 10,16-21

Mondta az Úr tanítványainak: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.” Amikor a hetven visszatért, örömmel mondták: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre.” Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint villám bukott le az égből. Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, és az ellenség minden ereje fölött, és semmi sem fog ártani nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyekben!” Abban az órában Jézus felujjongott a Lélekben, és így szólt: „Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, mert így tetszett neked.”

Lk 9,18-22

Abban az időben Jézus egyszer egyedül imádkozott, csak tanítványai voltak vele. Megkérdezte tőlük: „Kinek tart engem a tömeg?” Ők ezt válaszolták: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások szerint pedig a régi próféták közül támadt fel valaki.” Ekkor mondta nekik: „Hát ti kinek tartotok engem?” Péter válaszolt: „Az Isten Fölkentjének.” Ő pedig rájuk parancsolt és meghagyta, hogy ezt senkinek se mondják el, és így szólt: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell, hogy vessék a vének, a főpapok és az írástudók, meg kell, hogy öljék, de harmadnapra fel kell támadnia.”

Szent Lukács evangélista

Lukács apostol a szíriai Antiochiában született. Szülei nem voltak zsidók. Fiatal korában a tanulmányoknak szentelte magát. Több nyelven beszélt, Szent Pál apostol kedves orvosnak nevezi. (Kol. 4,14.) Van olyan hagyomány, hogy személyesen hallotta a tanító Jézust. Valószínűbb, hogy később csatlakozott a keresztények közösségéhez, akkor, amikor István szenvedése után ciprusi és cirenei férfiak érkeztek Antióchiába, akik a görögöknek kezdtek beszélni Jézus Krisztus evangéliumáról. Szent Pál útitársa volt hosszabb ideig. Akkor is vele volt, amikor Pált fogolyként Rómába vitték. Szent Pál halála után a hagyomány szerint Achájában működött püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Nevéhez fűződik egy evangélium és az Apostolok cselekedetei könyvének megírása.