Kol 4,10-18

Testvéreim! Köszönt titeket fogolytársam, Arisztarkhosz, és Márk, Barnabás unokaöccse – akiről utasításokat kaptatok, és ha megérkezik hozzátok, fogadjátok be –, és a Justusnak is nevezett Jézus. A zsidók közül csupán ők dolgoznak velem együtt Isten országáért. Vigasztalást jelentenek számomra. Köszönt titeket a közületek való Epafrász, Krisztus Jézus szolgája, aki mindenkor küzd értetek imádságaiban, hogy tökéletesek legyetek és teljes bizonyossággal kitartsatok mindabban, ami Isten akarata. Tanúskodom róla, hogy sokat fárad értetek és azokért, akik Laodikeiában és Hierapoliszban vannak. Köszönt titeket Lukács, a szeretett orvos, és Démász. Köszöntsétek a laodikeiai testvéreket meg Nimfát és a házánál levő gyülekezetet! Amikor pedig felolvasták nálatok ezt a levelet, gondoskodjatok arról, hogy a laodikeiai gyülekezetben is felolvassák, és arról is, hogy a Laodikeiából érkezett levelet ti is fölolvassátok! Mondjátok meg Arkhipposznak: legyen gondod rá, hogy betöltsed azt a szolgálatot, amelyet az Úrban kaptál! A köszöntést én, Pál írom a saját kezemmel. Ne feledkezzetek meg bilincseimről! Kegyelem veletek! Amen.

Kol 4,5-11.14-18

Testvéreim! Bölcsen viselkedjetek a kívülállókkal, és a kedvező alkalmakat használjátok ki! Beszédetek legyen mindig kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyénvaló választ tudjatok adni! Ami engem illet, arról beszámol majd nektek Tihikosz, a szeretett testvér, a hűséges szolga és szolgatársam az Úrban. Őt éppen azért küldöm hozzátok, hogy megismerjétek helyzetünket, és megvigasztalja szíveteket. Vele megy hűséges és szeretett testvérünk, Onézimosz is, aki közületek való. Ők mindent tudatnak veletek, ami itt történik. Köszönt titeket fogolytársam, Arisztarkhosz, és Márk, Barnabás unokaöccse – akiről utasításokat kaptatok, és ha megérkezik hozzátok, fogadjátok be –, és a Justusnak is nevezett Jézus. A zsidók közül csupán ők dolgoznak velem együtt Isten országáért. Vigasztalást jelentenek számomra. Köszönt titeket Lukács, a szeretett orvos, és Démász. Köszöntsétek a laodikeiai testvéreket meg Nimfát és a házánál levő gyülekezetet! Amikor pedig felolvasták nálatok ezt a levelet, gondoskodjatok arról, hogy a laodikeiai gyülekezetben is felolvassák, és arról is, hogy a Laodikeiából érkezett levelet ti is fölolvassátok! Mondjátok meg Arkhipposznak: legyen gondod rá, hogy betöltsed azt a szolgálatot, amelyet az Úrban kaptál! A köszöntést én, Pál írom a saját kezemmel. Ne feledkezzetek meg bilincseimről! Kegyelem veletek!

Lk 10,1-15

Abban az időben az Úr kiválasztott más hetven tanítványt is, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Íme, én úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit ne köszöntsetek! Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: »Békesség e háznak!« Ha békesség fia van ott, rászáll békességetek, ha pedig nem, visszaszáll rátok. Maradjatok abban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére! Ne járjatok házról házra! Ha valamelyik városba betértek, és befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek! Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: »Elközelgett hozzátok az Isten országa!« De ha betértek valamelyik városba, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok: »Még a port is lerázzuk, ami városotokban ránk tapadt, de azért tudjátok meg: elközelgett hozzátok az Isten országa.« Mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint annak a városnak. Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna a bennetek végbement csodák, már régóta zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot. De Tírusznak és Szidónnak tűrhetőbb lesz a sorsa az ítéletkor, mint nektek. És te, Kafarnaum! Vajon az égig fogsz emelkedni? A pokolig fogsz levettetni!”

Lk 10,16-21

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.” Amikor a hetven visszatért, örömmel mondták: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre.” Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint villám bukott le az égből. Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, és az ellenség minden ereje fölött, és semmi sem fog ártani nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyekben!” Abban az órában Jézus felujjongott a Lélekben, és így szólt: „Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, mert így tetszett neked.”

Szent Lukács evangélista

Lukács apostol a szíriai Antiochiában született. Szülei nem voltak zsidók. Fiatal korában a tanulmányoknak szentelte magát. Több nyelven beszélt, Szent Pál apostol kedves orvosnak nevezi. (Kol. 4,14.) Van olyan hagyomány, hogy személyesen hallotta a tanító Jézust. Valószínűbb, hogy később csatlakozott a keresztények közösségéhez, akkor, amikor István szenvedése után ciprusi és cirenei férfiak érkeztek Antióchiába, akik a görögöknek kezdtek beszélni Jézus Krisztus evangéliumáról. Szent Pál útitársa volt hosszabb ideig. Akkor is vele volt, amikor Pált fogolyként Rómába vitték. Szent Pál halála után a hagyomány szerint Achájában működött püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Nevéhez fűződik egy evangélium és az Apostolok cselekedetei könyvének megírása.