1Kor 15,58-16,3

Testvéreim! Legyetek szilárdak, rendíthetetlenek! Tegyetek meg minél többet az Úr ügyéért mindenkor, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok az Úrban nem hiábavaló. Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti, ti is úgy tegyetek, ahogy azt Galácia egyházainak rendeltem. A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze, ami tőle telik, hogy ne akkor kelljen gyűjteni, amikor megjövök! Amikor megérkezem, ajánlólevéllel elküldöm azokat, akiket alkalmasnak találtok, hogy adományotokat Jeruzsálembe vigyék.

Kol 4,5-11.14-18

Testvéreim! Bölcsen viselkedjetek a kívülállókkal, és a kedvező alkalmakat használjátok ki! Beszédetek legyen mindig kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyénvaló választ tudjatok adni! Ami engem illet, arról beszámol majd nektek Tihikosz, a szeretett testvér, a hűséges szolga és szolgatársam az Úrban. Őt éppen azért küldöm hozzátok, hogy megismerjétek helyzetünket, és megvigasztalja szíveteket. Vele megy hűséges és szeretett testvérünk, Onézimosz is, aki közületek való. Ők mindent tudatnak veletek, ami itt történik. Köszönt titeket fogolytársam, Arisztarkhosz, és Márk, Barnabás unokaöccse – akiről utasításokat kaptatok, és ha megérkezik hozzátok, fogadjátok be –, és a Justusnak is nevezett Jézus. A zsidók közül csupán ők dolgoznak velem együtt Isten országáért. Vigasztalást jelentenek számomra. Köszönt titeket Lukács, a szeretett orvos, és Démász. Köszöntsétek a laodikeiai testvéreket meg Nimfát és a házánál levő gyülekezetet! Amikor pedig felolvasták nálatok ezt a levelet, gondoskodjatok arról, hogy a laodikeiai gyülekezetben is felolvassák, és arról is, hogy a Laodikeiából érkezett levelet ti is fölolvassátok! Mondjátok meg Arkhipposznak: legyen gondod rá, hogy betöltsed azt a szolgálatot, amelyet az Úrban kaptál! A köszöntést én, Pál írom a saját kezemmel. Ne feledkezzetek meg bilincseimről! Kegyelem veletek!

Lk 5,17b-26

Abban az időben, amikor Jézus tanított, farizeusok és törvénytudók is ültek ott, akik Galilea és Júdea összes falvából és Jeruzsálemből jöttek. Az Úr ereje vele volt, hogy gyógyítson. És íme, néhány férfi egy béna embert hozott hordágyon. Megpróbálták bevinni őt és letenni elé. Mivel nem találták a módját, hogyan vigyék be a tömegen keresztül, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át bocsátották le ágyastul középre, Jézus elé. Ő pedig látván hitüket ezt mondta: „Ember, bocsánatot nyertek bűneid.” Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek, és ezt mondták: „Ki ő, hogy így káromkodik? Ki bocsáthatja meg a bűnöket, hacsak nem egyedül az Isten?” Jézus azonban ismerte gondolataikat, és ezt válaszolta nekik: „Mit tanakodtok szívetekben? Mi könnyebb? Ezt mondani: »Bocsánatot nyertek bűneid« - vagy ezt mondani: »Kelj föl és járj«? Azért pedig, hogy meglássátok, az Emberfiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani” - ezt mondta a bénának: „Mondom neked, kelj fel, fogd ágyadat és menj haza!” Ő pedig a szemük láttára rögtön fölkelt, fogta ágyát, amelyen feküdt, és az Istent dicsőítve hazament. Mindnyájukat ámulat fogta el, dicsőítették az Istent, és félelemmel eltelve mondták: „Ma csodadolgokat láttunk.”

Lk 10,16-21

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.” Amikor a hetven visszatért, örömmel mondták: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre.” Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint villám bukott le az égből. Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, és az ellenség minden ereje fölött, és semmi sem fog ártani nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyekben!” Abban az órában Jézus felujjongott a Lélekben, és így szólt: „Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, mert így tetszett neked.”

Szent Lukács evangélista

Lukács apostol a szíriai Antiochiában született. Szülei nem voltak zsidók. Fiatal korában a tanulmányoknak szentelte magát. Több nyelven beszélt, Szent Pál apostol kedves orvosnak nevezi. (Kol. 4,14.) Van olyan hagyomány, hogy személyesen hallotta a tanító Jézust. Valószínűbb, hogy később csatlakozott a keresztények közösségéhez, akkor, amikor István szenvedése után ciprusi és cirenei férfiak érkeztek Antióchiába, akik a görögöknek kezdtek beszélni Jézus Krisztus evangéliumáról. Szent Pál útitársa volt hosszabb ideig. Akkor is vele volt, amikor Pált fogolyként Rómába vitték. Szent Pál halála után a hagyomány szerint Achájában működött püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Nevéhez fűződik egy evangélium és az Apostolok cselekedetei könyvének megírása.