1Tessz 2,14-20

Testvéreim! Hasonlóvá lettetek Isten Jézus Krisztusban hívő gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is honfitársaitoktól, mint ők a zsidóktól, akik megölték az Úr Jézust és a prófétákat, és minket is üldöztek. Nem kedvesek Isten előtt, és ellenségesek minden emberrel, mivel akadályoznak minket abban, hogy prédikáljunk a pogányoknak, hogy üdvözüljenek. Így teszik teljessé mindenkori bűneiket. Utol is érte őket Isten haragja végérvényesen. Ami bennünket illet, testvérek, mivel egy rövid időre – külsőleg, de nem a szívünkben – elszakadtunk tőletek, most annál inkább vágyva vágytunk és törekedtünk arra, hogy szemtől szemben lássunk titeket. Ezért el akartunk jönni hozzátok – én, Pál nem is egyszer –, de a Sátán megakadályozott minket. Hiszen ki a mi reményünk vagy örömünk vagy győzelmi koronánk, ha nem ti, Urunk, Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor? Bizony, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

Lk 11,23-26

Így szólt az Úr: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, és nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja: »Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.« Amikor odaér, kisöpörve és feldíszítve találja. Erre elmegy, és hoz magával hét másik lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek, és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz, mint előbb volt.”

Szent Markiánosz és Mártíriosz vértanúk és jegyzők

Amikor Árius tévtanítása egyre jobban terjedt, nagy szakadást idézett elő az Egyházban. Az igazhitűek ellen üldözést kezdtek az ariánusok. Támadásaik attól az időtől erősödtek meg, amikor Nagy Konstantin fia: Konstancius is ebbe a tévtanításba esett. Elüldözték Hitvalló Szent Pál pátriárkát, és örmény földre száműzték. Vele együtt szenvedett másik két hitvalló: Markiánosz, aki felolvasó volt és Mártíriosz, aki alszerpap volt a pátriárka mellett. Ők írták le a pátriárka leveleit, amit a népnek küldött, hogy megerősítse őket az igaz tanításban. Közben maguk is buzgón tanították az embereket. Az ariánusok gazdagságot, főpapi állást és császári kegyet ajánlottak fel nekik, de egyikkel sem törődtek. Végül mindkettőjüket kardhalálra ítélték 358-ban.