Terenciusz és tsai. vtk., István szé.
◀︎ 
 október 28. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
1Tessz 2,20-3,8

Testvéreim! Bizony, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk. Ezért amikor már nem bírtuk tovább, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénban, és elküldtük Timóteust, testvérünket és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten munkatársát, hogy megerősítsen titeket, és bátorítson hitetekben, hogy senki meg ne tántorodjék ezekben a megpróbáltatásokban, hiszen tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve. Amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy megpróbáltatás vár ránk, és amint tapasztaltátok, így is történt. Ezért, mivel már nem bírtam tovább, elküldtem hozzátok, hogy megtudjak valamit a hitetekről, vajon nem kísértett-e meg titeket a Kísértő, és nem lett-e hiábavalóvá fáradozásunk. Most azonban visszaérkezett tőletek Timóteus, és jó hírt hozott nekünk hitetekről és szeretetetekről; illetve arról, hogy mindig szívesen emlékeztek ránk, és hogy látni szeretnétek minket, ahogy mi is benneteket. Így tehát nektek köszönhetően, testvérek, minden aggodalom és viszontagság között megvigasztalódtunk a ti hitetek által. Mert valósággal föléledünk, ha ti szilárdan álltok az Úrban.

Lk 11,29-33

Abban az időben, amikor a nép Jézus köré sereglett, így kezdett beszélni: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Mert ahogy Jónás jel volt a niniveiek számára, úgy lesz jel az Emberfia is e nemzedéknek. Dél királynője feltámad majd az ítéletkor e nemzedék tagjaival együtt, és elítéli őket. Mert eljött a föld széléről, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét, és íme, nagyobb van itt Salamonnál. A ninivei férfiak feltámadnak majd az ítéletkor e nemzedékkel együtt, és elítélik, mert ők bűnbánatot tartottak Jónás szavára, és íme, nagyobb van itt Jónásnál. Senki sem gyújt lámpást azért, hogy elrejtse vagy a véka alá tegye, hanem a tartóra teszi, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.”

Szent Terentiosz, Neonilla és gyermekeik

Szent Terentiosz és Neonilla istenfélő keresztény házaspár volt. Házasságukból hét gyermek született, akiket istenfélően neveltek. Keresztény hitük miatt mindnyájukat elfogták és az ítélőszék elé állították. Mivel bátran megvallották hitüket és Jézust, sokféle kínzást szenvedtek. A kínzások között egymást bátorították. Isten angyala meggyógyította őket sebeikből. Utána állatok elé vetették őket, majd forró olajba dobták, de mindkettőnél sértetlenek maradtak. Végül lefejezés által adták oda életüket Istennek. Decius császár alatt (249-51) szenvedtek.


Szavvaita István szentéletű atya

István atya Damaszkuszi Szent János unokatestvére volt. A VIII. században élt Palesztinában a Szent Száva kolostorban. Életét erényekkel ékesítette, harcolt szenvedélyei ellen. Buzgó volt az imádságban, virrasztásban és sok csodát tett. Istentiszteleteinket kánonok költésével gazdagította, és leírta a lavra 20 szerzetese vértanúságának történetét 797-ben.