Szentéletű Római Anasztázia vértanúnő
Szentünk, aki különbözik a dec. 22-én ünnepelt Gyógyszerkészítő Anasztázia vértanúnőtől, Rómában született, kolostorban nevelkedett és erényes hajadonná serdült. 21 éves korában szüzességet fogadott. Szépsége miatt többen szerették volna feleségül venni. Anasztázia viszont megmaradt Krisztus iránti hűségében. Abban az időben Decius császár üldözte a keresztényeket, így Anasztáziát is elfogták és Probus hadvezér elé állították. Mivel nem akart hittagadó lenni, megkínozták, és karddal lefejezték. Holttestét a vadak és madarak eledeléül dobták, de a test sértetlen maradt. Angyali látomás után egykori kolostorának főnöknője éjjel megtalálta testét és tisztelettel eltemette. A vértanúnővel együtt fejeztek le egy Kirill nevű embert is, aki Anasztáziának a kínzások alatt vizet adott inni.
Szentéletű Ábrám atya
Szíriában volt remete a VI. század közepén. Ifjú korában erőszakkal akarták megházasítani, de a lakodalomból megszökött. Elfalazta magát egy kicsiny cellában, amin csak keskeny nyílást hagyott; ezen keresztül kapott ennivalót, s így tudta elmagyarázni szüleinek tette okát. A család beletörődött, a házasságot semmisnek nyilvánították, s Ábrám tíz évet töltött magányában. Ezután, bár ő maga nem akarta, Edessza püspöke pappá szentelte, s misszionáriusnak küldte egy Beth-Kiduna nevű faluba. Sok gyötrelmet viselt el, míg templomot építve, jó példájával megtérítette a falu lakóit. Imádkozott, hogy Isten küldjön oda nála jobb lelkipásztort, s visszatért cellájába, amit halálig csak egyszer hagyott el. Hírét vette, hogy unokahúga, a későbbi Edesszai Szt. Mária rendezetlen életet él. Katonai álruhát öltött, úgy látogatta meg, s meggyőzte az erényes élet és a megtérés értékéről, Mária pedig jóra változtatta életét.