Pelágia sza.
◀︎ 
 október 8. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
Kol 1,1-3a.6b-11

Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola és Timóteus testvér, a Kolosszéban élő szenteknek és Krisztusban hűséges testvéreknek: kegyelem néktek és béke Istentől, a mi Atyánktól. Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyjának attól a naptól fogva, amelyen meghallottátok és megismertétek Isten kegyelmének igazságát, amint ezt Epafrásztól, szeretett szolgatársunktól tanultátok, aki Krisztus hű szolgája nevünkben, és aki hírül hozta, hogy a Lélekben milyen szeretet él közöttetek. Ezért mi is attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek akaratát nagy bölcsességgel és lelki megértéssel, hogy az Úrhoz méltóan, mindenben a tetszése szerint éljetek, mindenfajta jó tett által gyümölcsöt teremjetek, és Isten ismeretében növekedjetek, dicsőségének nagysága szerint egészen megerősödjetek a teljes állhatatosságra és türelemre.

Lk 8,1-3

Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a betegségekből meggyógyított: a magdalainak hívott Mária, akiből hét ördög ment ki, Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége, valamint Zsuzsanna és sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róluk.

Szentéletű Pelágia

Pelágia a nagy Antiochia városából származott. Színházi táncosnő volt és a parázna nők életét élte. Ritka szép arca és díszes ruházata miatt a városban Margeritának, drágakőnek nevezték. Egy alkalommal Szent Nonnusz edesszai püspök figyelmét is megzavarta a nő szépsége, amikor processzióban a szinódusra ment. Majd összeszedte magát, és azt mondta: „Ha egy nő ennyire kicsinosítja magát, hogy tetsszen a halandó embereknek, mennyire fel kell díszítenünk a lelkünket, mely az örök Istenhez tér!”. Az asszony alkalmanként meghallgatva a püspök tanítását, megragadta a kegyelem, bűnbánatot tartott eddigi bűnei miatt, aztán megkeresztelkedett. Vagyonát szétosztotta a város szegényei között. Drága öltözeteit vezeklő ruhára cserélte és Jeruzsálembe ment az Olajfák hegyére. Itt teljes elzártságban vezeklő életet kezdett élni férfi néven. Megtisztulva bűneitől 457 körül halt meg. Temetésére sokan jöttek össze, és öltöztetésénél derült ki, hogy egy nő volt a vezeklő. Jeruzsálemben temették el az Olajfák hegyén.