Eufémia nvtnő
◀︎ 
 szeptember 16. 
 ▶︎
Szent Liturgia énekek és vecsernye szövegek:A zsolozsma az egyház imádsága - 2020. november 30-december 6.
Gal 6,2-10

Atyámfiai! Hordozzátok egymás terhét, s így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét. Mert ha valaki magát valaminek tartja, holott semmi, önmagát vezeti félre. Ki-ki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csak önmagára nézve lesz dicsekednivalója, és nem másra nézve. Mert mindenki a maga terhét fogja hordozni. Aki pedig az igében oktatást nyer, részesítse oktatóját minden jóban. Ne vezessétek félre magatokat: Istent nem lehet gúnyolni. Mert amit az ember vet, azt fogja aratni is; hiszen aki testének vet, a testből arat majd romlást, aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből arat majd örök életet. Ne fáradjunk bele a jótettekbe, mert ha el nem lankadunk, annak idején majd aratni is fogunk. Tehát míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen pedig hittestvéreinkkel.

Mk 7,14-24a

Abban az időben Jézus magához szólította a népet e szavakkal: „Hallgassatok rám mindnyájan és értsétek meg: Nincs semmi, ami kívülről jutva be az emberbe, tisztátalanná tehetné, hanem ami belőle kijön, az teszi tisztátalanná az embert. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!” Amikor a tömeg elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Így felelt nekik: »Hát még ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem tudjátok-e, hogy ami kívülről kerül be az emberbe, nem teheti tisztátalanná, mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába, aztán a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának nyilvánított minden ételt. De hangoztatta: „Ami kimegy az emberből, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az emberek szívéből származik minden gonosz gondolat, házasságtörés, paráznaság, gyilkosság, lopás, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, esztelenség. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.” Ezután pedig elindult, és Tírusz és Szidón környékére ment.

Szent Eufémia nagyvértanúnő

Diocletianus császár idején Khalkédonban élt szüzességben. Egy pogány ünnepen a város keresztényei nem akartak áldozatot bemutatni, ezért elrejtőztek, de keresték és elfogták őket. Vállalta keresztény hitét, ezért először bebörtönözték, aztán megkínozták először késekkel, de Isten angyala megvédte őt, majd kemencébe vetették, de sértetlen maradt, végül az arénába vadállatok elé dobták, de azok nem bántották. Isten ezek után magához vette sokat szenvedett szolgálóját 304-ben. „Hírnevesnek” szokták nevezni, mert az ő sírjára épült templomban tartották a IV. Egyetemes Zsinatot, és a hagyomány szerint az ő holttestének a kezébe tették a két tant. Az istenítélet során a Krisztus két természetének egységét valló dogma bizonyult jónak.