Róm 5,1-10

Testvéreim! Minthogy a hit révén megigazultunk, békében vagyunk Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Általa kaptunk a hitben szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben szilárdan állunk, és dicsekszünk azzal a reménnyel, hogy részesülünk Isten dicsőségében. De nemcsak ezzel, hanem a megpróbáltatásokkal is dicsekszünk, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a próbát kiállt jellemet, a próbát kiállt jellem a reményt. A remény pedig nem szégyenít meg, mert Isten szeretete kiáradt a szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által. Ugyanis Krisztus akkor halt meg a bűnösökért, amikor még erőtlenek voltunk. Hiszen még egy igaz emberért is bajosan hal meg valaki, bár egy jó emberért talán vállalja valaki a halált. Isten azonban azzal mutatja meg irántunk való szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk. Most, hogy vére árán igazzá lettünk, mennyivel inkább meg fog menteni minket a haragtól. Mert ha akkor, amikor ellenségei voltunk, kiengesztelődtünk Istennel Fia halála árán, akkor, miután kiengesztelődtünk, még inkább üdvözíteni fog az ő élete által.

Mt 6,22-33

Ezt mondta az Úr: „A test lámpása a szem. Ha szemed ép, egész tested világos lesz. De ha a szemed rossz, egész testedre sötétség borul. Ha tehát a világosság, amely benned van, sötétség, mekkora lesz maga a sötétség? Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek is, a mammonnak is. Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit egyetek, és mit igyatok, sem testetek miatt, hogy mibe öltözködjetek! Nemde több az élet az eledelnél és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és mennyei Atyátok táplálja őket. Vajon nem többet értek-e ti náluk? Ugyan melyikőtök toldhatja meg aggodalmaskodásával életét akár csak egy könyöknyivel is? Hát a ruházat miatt miért aggódtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha a mező füvét, amely ma van, holnap pedig a kemencébe vetik, Isten így öltözteti, akkor benneteket, kishitűek, nemde sokkal inkább? Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: »Mit eszünk?«, »Mit iszunk?« vagy »Mibe öltözködünk?« Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy mindezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és az ő igazságát keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá!”

Mt 16,13-19

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Engem, az Emberfiát kinek mondanak az emberek?” Ők pedig így válaszoltak: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Erre megkérdezte őket: „Hát ti kinek mondotok engem?” Simon Péter válaszul ezt mondta: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van. Én is mondom neked: te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, és az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyekben is.”

Szent Péter és Pál főapostolok

Péter apostol hazája a Genezáreti tó melletti Betszaida volt. Atyja Jőnás halász volt, Péter is ezzel foglalkozott, bátyjával András apostollal együtt. Megházasodott és Kafamaumban telepedett le. Jézus itt gyógyította meg anyósát, a hideglelésből. Amikor Jézus tanítani kezdett, Péter az elsők között csatlakozott Hozzá. Jézustól a Kéfás, azaz szikla nevet kapta. A csodálatos halfogás után nem hagyta el többé Jézust. Vele volt vándorlásai alatt, az idősebb Jakabbal és Jánossal az Úr bizalmasai közé tartoztak. Mennyei kinyilatkoztatást kapva, Jézust az Isten fiának nevezte, amiért megkapta az oldás és kötés isteni hatalmát és Jézus őt az Egyház sziklaalapjává tette. A Titkos Vacsora után, a getszemáni kertben egy darabig Jézus mellett volt, kardot rántott Érte, elkísérte a főpap udvaráig, de egy szolgáló szavára háromszor tagadta meg. Ezt sírva bánta meg. A feltámadás után Jézus külön is megjelent neki, majd egy reggeli halfogás után elfogadva hűségnyilatkozatát, megerősítette tisztségében. A Szentlélek lejövetele után ő szólt először a népnek, egy ideig Jeruzsálemben maradt, majd Rómában és környékén hirdette az evangéliumot. Néró császár üldözése idején 67-ben fejjel lefelé keresztre feszítették. Teste a világ legnagyobb temploma alatt nyugszik Rómában.

Pál apostol, előbb Saul, Tarzusban született gazdag zsidó családban. Fiatal korában rabbi iskolába járt, és jól megismerte az ószövetségi Szentírást, aminek később nagy hasznát vette. Valószínűleg Jézust nem látta, de a kereszténységet kezdettől fogva üldözte. Helyeselte szent István első vértanú megöletését. Felhatalmazást kapott utána a főpapoktól, hogy összeszedje és megkínozza a keresztényeket. Damaszkuszban azonban Isten fényessége leverte lováról és megvakult. Utána megkeresztelkedett és Jézus tanítványaihoz csatlakozott. Isten a pogányoknál történő apostolkodást bízta rá. Ennek szent Pál a legnagyobb mértékben megfelelt. Vitatkozott a zsidókkal és görögökkel, beszélt a pogányokhoz mindenki előtt hirdetve, hogy Jézus a megígért Messiás. Három nagy apostoli utat tett meg igehirdetése köbben. A harmadik útnál Jeruzsálemben elfogták, börtönbe vetették és két év fogság után Kómába vitték, hogy a császár ítélkezzen felette. Két év múlva kiszabadult és tovább folytatta apostoli működését. A hagyomány szerint Hispániába, is eljutott. Az általa alapított egyházközségeknek leveleket küldött. Összesen 14 levelét olvassuk a Szentírásban. Sokat szenvedett útjai alkalmával. Néró császár üldözése alatt őt is elfogták és az osztiai útón, a hagyomány szerint szent Péterrel egy napon kivégezték. Mivel római polgár volt, karddal fejezték le, 67-ben.