Főegyházmegye a Facebookon Élő közvetítés Szentírás
Artemiosz nvt.
előző nap
 október 20. 
következő nap
2Kor 5,1-10a

Atyámfiai! Tudjuk, hogy ha ez a mi földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk hajlékot, nem kézzel alkotott, örök házat az égben. Azért is sóhajtozunk ebben a testben, mert égi hajlékunkat arra felölteni óhajtjuk, hogy ha le kell majd vetkőznünk, mezítelennek ne bizonyuljunk. Mert amíg ebben a sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, mivel nem azt akarjuk, hogy levetkőztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, hogy azt, ami halandó, elnyelje az élet. Aki pedig minket erre felkészített, az Isten, aki a Lélek zálogát adta nekünk. Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy míg a testben élünk, távol járunk az Úrtól; mert hitben járunk, és nem szemlélésben, De bizakodunk, és jobban szeretnénk kiköltözni a testből, és elérkezni az Úrhoz. Ezért igyekszünk is neki tetszeni, akár nála vagyunk, akár távol élünk tőle. Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt.

Lk 7,1b-10

Abban az időben Jézus betért Kafarnaumba. Egy százados egyik szolgája pedig, aki annak nagyon kedves volt, haldoklott. Mivel hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit és kérte őt, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. Azok pedig, amikor odaértek Jézushoz, nagyon kérték: „Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, mert szereti nemzetünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.” Jézus tehát velük ment. Amikor már nem volt messze a háztól, a százados elküldte hozzá a barátait ezekkel a szavakkal: „Uram! Ne fáradj, mert nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem is tartottam magamat méltónak, hogy hozzád menjek; hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám. Mert én is alárendelt ember vagyok, és katonák szolgálnak alattam; és ha azt mondom az egyiknek: »Menj!«, akkor elmegy; vagy a másiknak: »Gyere!«, akkor odajön; és a szolgámnak: »Tedd meg!«, akkor megteszi.” Ennek hallatán Jézus elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek: „Mondom nektek, még Izraelben sem találtam ekkora hitet.” Amikor a küldöttek hazatértek, a beteg szolgát gyógyultan találták.

Szent Artém vértanú

Artém vértanú katona volt. Katponai szolgálatát Nagy Konstantin uralkodása idején kezdte meg. Amikor a császárral együtt ő is látta az égen megjelent kereszt jelét, hitében megerősödött. Hűséges embere maradt a császárnak és házának. Konstantin fia: Konstanciusz is becsülte Artém tetteit és kitüntette. Halála után a hitehagyott Julián császár először titokban, később nyíltan bálványimád lett. Artém megjelent előtte Antiochiában és szemére hányta cselekedeteit. A császár, haragjában megfosztotta őt katonai rangjától és börtönbe vetette. Különféle kínzásokat kellett elszenvednie: éhséget, szomjúságot, veréseket, éles vasakat, nehéz köveket, végül fejvesztésre ítélték. A vesztőhelyen hosszú imádság után a kard alá hajtotta fejét. Lefejezték a 363. évben. Holtteste később Konstantinápolyba került és sírjánál sok csoda történt.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE
LELKIATYA
ÍRJON NEKÜNK  IMPRESSZUM
Hajdúdorogi Főegyházmegye © 2016