A Barbareum 250 éves jubileuma – nemzetközi konferencia Bécsben

Két évvel ezelőtt Bécsben gyűltek össze Közép-Európa görögkatolikus püspökei, hogy megemlékezzenek arról a találkozóról, amelyre Mária Terézia hívta egybe az akkori magyar királyság egyesült egyházfőit. 

Idén ismét egy jeles esemény kínált alkalmat az összejövetelre. Az említett bécsi szinódus után két évvel, 1775-ben, a királynő szemináriumot alapított a görögkatolikus papképzésre, és átadta a feloszlatott jezsuita rend Szent Barbara-templomát, valamint a mellette álló kollégiumot a magyarországi egyházmegyék, Munkács, Nagyvárad, Fogaras és Kőrös egyházmegyéi számára. Mivel hamarosan Galícia is a Habsburg Birodalom része lett, a szeminárium a lembergi egyházmegye számára is megnyitotta kapuit. Az intézmény sajnos nem sokáig állt fenn, II. József már 1784-ben megszüntette, de hatása, főként növendékei révén, sokáig érezhető volt. 

Az alapítás évfordulójának megünneplésére május 20-22. között Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az osztrák keleti katolikusok ordináriusa hívta meg Európa görögkatolikus szemináriumainak rektorait, valamint számos görögkatolikus püspököt, hogy közösen elmélkedjenek a keleti katolikus egyházak evangéliumhirdetésben, valamint az egység, a béke és a stabilitás előmozdításában betöltött szerepéről – áll az Osztrák Keleti Egyházak Ordinariátusának közleményében. A konferencián részt vett Cyril Vasil (Szlovákia), Milan Stipić (Horvátország), Bohdan Danylo (USA) és Virgil Bercea (Románia) püspök is, valamint Pedro Lopez Quintana érsek, apostoli nuncius is. A magyar görögkatolikusokat Kocsis Fülöp metropolita és Dobos András, a nyíregyházi papnevelő intézet rektora képviselte.  

Schönborn a konferencia előkészületei során a Barbareumot „az együttes képzés, az imádság és a testvériség oázisának” nevezte, amely különböző régiókból, nyelvekből és hagyományokból származó fiatal férfiakat hozott össze. Ebből a közös forrásból számos egyházi vezető és püspök került ki, „akik mindegyike saját egyházának különleges ajándékával járult hozzá egy egységes Európa közös alapjának megteremtéséhez” – mondta Schönborn. Az egység e sokféleségben való öröksége ma is „fontos erőforrás kontinensünk számára – lelkileg, történelmileg és társadalmilag egyaránt”.

A program május 20-án vecsernyével vette kezdetét a Szent Borbála görögkatolikus templomban. Másnap a konferencia tartalmi része az érseki palotában folytatódott, amelyet Schönborn bíboros, Yuriy Kolasa keleti egyházakért felelős általános helynök és Thomas Nemeth professzor, a bécsi keleti egyházak szakértője nyitottak meg. Ezen a napon az ünneplés csúcspontjaként a Szent István-dómban Szent Liturgiát tartottak. A jelen lévő püspökök kerekasztal-beszélgetésen is részt vettek, melynek témája a görögkatolikus egyházak jelenleg Európában fontos kérdései voltak. A konferencia programjában helyet kaptak történelmi előadások, a papnevelés mai kihívásairól szóló fórumok és személyes tanúságtételek is. 

A görögkatolikus egyház Bécsben

A görögkatolikus egyház 1775 óta van jelen Bécsben. Miután Galíciát 1772-ben elfoglalták az osztrákok, a Habsburg Birodalomba hirtelen hárommillió bizánci rítusú uniós katolikus állampolgár került. Ez késztette Mária Teréziát arra, hogy 1775-ben a bécsi Postgasse utcai Szent Borbála-templomot és kolostort az ukrán görögkatolikus közösségnek adja át. Ezzel egy időben megalapította a Barbareum papnevelő intézetet is.

A Barbareum gyorsan a teológiai és intellektuális eszmecsere központjává fejlődött. A görögkatolikus szeminaristák filozófiát, teológiát, liturgikus gyakorlatot és nyelveket tanultak, köztük latint, görögöt és ószlávot. Kiemelt fontosságot tulajdonítottak annak, hogy erős görögkatolikus identitást alakítsanak ki, miközben közösségben maradtak a római katolikus egyházzal. A hallgatók ezért a bécsi egyetemek előadásait is látogatták, és a szeminárium szoros kapcsolatokat ápolt a római katolikus intézményekkel.

A gyors fejlődés ellenére a Barbareum élete rövid volt. II. József 1784-ben feloszlatta az intézetet, és a görögkatolikus klérus képzését Bécsből áthelyezték a lembergi és egri új uniós központi szemináriumokba. Ugyanekkor a császár a galíciaiak számára létrehozta a görögkatolikus központi plébániát, a Szent Borbála-templomban.

A Szent Borbála-templom

A Szent Borbála-templom 1935-ig egyházjogilag a lembergi metropolita alá tartozott. Ebben az évben a Keleti Egyházak Kongregációjának rendelete értelmében a joghatóság átkerült a bécsi érsekhez. Az érsek azonban ezt a tisztséget a vatikáni Keleti Egyházak Kongregációja küldöttjeként gyakorolta. Így a Szent Borbála-templomot nem csatolták a bécsi főegyházmegye plébániáihoz, hanem pápai plébánia maradt.

A Keleti Egyházak Kongregációjának 1945. október 3-i rendeletével a bécsi érsek (akkor Theodor Innitzer bíboros) megkapta a teljes egyházi joghatóságot az osztrák bizánci rítusú papok és hívek fölött. Innitzer 1946-ban Myron Hornykewytsch-t (1886–1959) nevezte ki az osztrák bizánci rítusú katolikusok első általános helynökévé. Jelenleg Christoph Schönborn bíboros az ordinárius – nemcsak a görögkatolikus közösségeké, hanem minden keleti katolikusé Ausztriában.