A Szent Anna Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lelki napja

A nap megkezdéseként a Hajdúdorogi Görögkatolikus Székesegyházba látogattunk, ahol Dalanics Zoltán parókus atya elmondta a görögkatolikusok történetét Róma, Konstantinápoly megemlítésével,valamint  a Keleti és Nyugati egyház jelentőségéről és kialakulásáról is szólt.  

Dalanics Zoltán atya nagyon lényegretörő és bőséges ismeretet nyújtó beszámolója után lelki vezetőnk, Tóth Lóránt diakónus atya vezetésével egy közös imaórán vehettünk részt. A templom hangulata, akusztikája és a belső szépsége az imaórát is még szebbé és elmélyültebbé tette. Az imaóra után átsétáltunk a Hajdúdorogi Zarándokházba, ahol a gondos előkészületek után, elkezdődött a Húsvétra való lelki feltöltődésünk.

A lelki gyakorlat elméleti része 3 téma köré épült, melyet Lóránt atya és Asztalos-Nagy Erika kolléganőnk interaktív módon és egymást megerősítve, hitelesen adtak elő számunkra. Az előadás alatt sok olyan információt hallottunk, amit minden keresztény embernek tudnia kellene.

Az első elméleti blokk a Nagyhét témája köré szerveződött: Ezeken a napokon fontos, hogy keressük az Istennel való kapcsolatot, hogy az ünnep előtt legyen lelki táplálékunk a megtisztulásra.  

Virágvasárnap a Nagyhét ünnepélyes megnyitása, Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe szamárháton. Ilyenkor a templomban barkaszentelést (rontás, betegség, vihar és jégeső ellen), barkás bevonulást és körmenetet tartanak.

Nagycsütörtökön megtörténik a Titkos vacsora.  Személyesen ekkor vannak jelen utoljára Jézus mellett az apostolok. Vacsora előtt a megtisztulás jegyében Jézus alázatosan megmosta a tanítványok lábát. Ez egy ma is élő hagyomány, hiszen Fülöp metropolita atya is végzi a lábmosás szertartását. A vacsora lényege az Eucharisztia, ahol kenyér és bor (Jézus teste és vére) formájában jelenik meg, sőt jelen van életünk végéig is. Ekkor jelenik meg annak tisztán látása is, hogy a 12 apostol közül egy el fogja árulni Jézust.

Nagypénteken a Gecsemáné-kertben, Júdás Apostol elárulta Jézust. Katonák fogják el Őt, Pilátus elé viszik, s végül kimondják bűnösségét.

A zsidó főpapok káromlásért ítélték el, mert Isten fiának mondta magát, a római hatóság pedig lázadóként tartotta számon, hisz a zsidók királyának nevezte ki magát. Jézus kereszttel a hátán, a Golgota hegyre tartott, elviselve a testi–lelki megaláztatást. Nagypénteken a mi Urunk, Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus szent üdvösséges és félelmetes szenvedéseire emlékezünk, amelyeket önként vállalt magára a világ bűneiért.

Nagyszombat és a Feltámadás: Krisztus halála a kereszten felszabadítja az embereket a sátán zsarnokságától, a feltámadása pedig magával ragadja őket a dicsőségbe. Jézus magára vállalta halandóságát, hogy nekünk adja halhatatlanságát, s ő maga ismét halhatatlanná legyen!

Megtudhattuk azt is az előadásból, hogy Krisztus sírja az a titokzatos hely, ahol megvalósul az átmenet a Halálból az Életbe. Szeretettel rójuk le tiszteletünket e kifürkészhetetlen misztérium előtt, ami emberi szem számára megközelíthetetlen marad. Soha senki nem látta Jézust kilépni a sírból, semmilyen emberi elbeszélés sem képes elmondani ezt az eseményt, amely felforgatja a természet szerinti halál törvényeit.

Húsvétvasárnap és hétfő pedig elsősorban a népszokásokról híres, a görögkatolikus hagyományokról, pl. a pászkaszentelésről. Húsvét maga pedig Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának az ünnepe.

A második elmélkedés a Szenvedés témáját dolgozta fel: Sok mindent tanít az embereknek a szenvedés, ami által átformálódnak gondolataink, cselekedeteink. Ezt követi a megtisztulás, az üdvözülés. Tehát, van értelme, még akkor is, ha olykor elviselhetetlennek tartja a halandó ezt a lelki és testi szenvedést. A kereszt vitele és hordozása a szívünket formálja, s teszi magasztossá. Mindenki a beteljesedés felé tart, amit kellő alázattal, nyitottsággal, egymásra és magunkra figyeléssel csak még jobban tökéletesíthet az ember.

Minden egyes templomon van egy nagy kereszt, amely a Golgotát, a koponyák hegyét jelképezi. A kereszt alatt lévő koponya pedig Ádám koponyáját szimbolizálja.

3 féle keresztet ismertünk meg: a latin keresztet, az egyenlő szárú görög keresztet és a háromszárú görög keresztet (ez a görögkatolikus kereszt).

A tanítás a Vándortarisznyák titkáról szólt a továbbiakban. 40 nappal Húsvét előtt, mindenki saját magának szabjon határt az önmegtartóztatás területén, amit ezeken a napokon becsületesen be is tart azért, hogy a Feltámadás ünnepére teljesen megtisztuljon. A vallásos böjt előkészíti az embert a kegyelem befogadására, mely kifejezhet bűnbánatot, engesztelési vezeklést, megerősít minket az élet nehézségeinek elviselésében. Méltó példaként lett említve Szent Pio atya (az Istenbe szerelmesedett ember) története, akinek a kezein külsőleg 1918. szeptember 20-án tűntek fel Krisztus sebei, stigmái, de ezek a sebek a szervezetét belülről már 47 nappal korábban, augusztus 5-től kínozták. Szenvedése a kezén lévő sebek miatt növekvő, szúró, égető formában jelentkeztek. Ezek a sebek Jézus iránti hatalmas szeretetéből fakadóan nemcsak a kezein, hanem később a lábán és jobb oldalán is erőteljesen láthatóvá váltak, s folyamatosan véreztek. A vér azonban sosem alvadt meg, ugyanakkor erőteljes jázmin illatot árasztott. A bélyegek azonban csak külső jelei a belső engesztelő áldozatnak, mert Ő életét teljes egészében az emberi lelkek szolgálatának szentelte.

A vallási tartalommal gazdagított előadást Sáli Levente nyomán készült kis homokanimációs filmmel tették még érthetőbbé az előadók, hiszen egy nagyon tehetséges művész homokképekkel rajzolta meg Jézus nagyheti történetét, ami mindenkiből nagyon szubjektív véleményt váltott ki. A rendkívül látványos képeket olyan zenei hanghatások kísérték, ami még jobban megerősítette a film tartalmát, mondanivalóját.

Lóránt atya és Erika törekedtek arra is, hogy ne csak elméleti síkon töltődjünk, hanem interaktív módon, véleményt formálva, gyakorlati feladatokkal is bővítsük ismereteinket. Keresztet hajtogattunk és díszítettünk, amit utána problémafeloldásra használtunk. Az elmélkedés ideje alatt fokozták a hangulatot olyan egyházi dalok meghallgattatásával, amiknek mély mondanivalója volt, ezzel is segítve a lelki megtisztulást, feloldozást.

Udvari feladatként több olyan kérdésre válaszoltunk, amely elgondolkodtató volt és nagyon sajátos  véleményt eredményezett.

1. Ha most találkoznál Jézussal, mit kérdeznél tőle?
2. Miért adnál hálát az életedből?
3. Kiért mondanál imát? Válaszd ki azokat a szalagokat, akiért imát mondanál:

• Azokért, akiket megbántottál (fekete szalag)
• Azokért, akik téged bántottak meg (piros szalag)
• Papokért, egyházi személyekért (fehér szalag)
• Munkatársaidért (sárga szalag)
• Családodért (kék szalag)
• Békéért (zöld szalag)

Lóránt atya által hozott pászkát mutattak be nekünk, ahol az egyik kolléganő elmondhatta a pászka készítés fortélyait, hagyományát, a fonások jelentőségét, amit felszeletelve meg is ízlelhettünk.

A nap lezárásaként köveket kellett kiválasztanunk, amiket elhelyezhettünk a fakereszt alá annak érdekében, hogy a bennünket nyomasztó problémákat végérvényesen letegyük és megtisztultan, feltöltődve álljunk neki a következő napoknak. Mindenkiből más és más érzelmi reakciót váltott ki ez a nap. Sokan könnyeinkkel küszködtünk, hiszen a bennünket nyomasztó problémák, lelki nehézségek és gyásztevékenységek kereszt alá tétele nem mindenkinél történik könnyen és zökkenőmentesen. Azonban pontosan ezek a hangulati és őszinte érzelmi megnyilvánulások (öröm és bánat) tették ezt a napot még szebbé és még tisztábbá. Úgy gondolom, hogy mindenki számára teljes mértékben feltöltődést jelentett ez a nap még akkor is, ha szembesültünk azokkal a gondolatokkal, amiket a szívünk mélyén sokszor elrejtünk, és csak abban bízunk, hogy egyszer majd magától megoldódik.

A lelki nap végén közösen imádkoztunk, hogy mindenkinek teljesüljön a kívánsága, mindenki lelki egészsége a lehető legjobb irányba alakuljon és a megtisztulás folyamata is a lehető leghamarabb megkezdődjön.

Köszönjük szépen ezt a tartalmas napot Tóth Lóránt lelki vezetőnek és Asztalos Nagy Erika pszichológus kolléganőnknek!