A Szentszék elismerte Orosz Péter Pál munkácsi pap vértanúságát

A Szentszék elismerte Orosz Péter Pál munkácsi pap vértanúságát

2022-08-05 20:21:28
Szerző: vatican.va
Friss
Határontúl
Szentszéki dekrétum elismeri Isten szolgája Orosz Péter Pál munkácsi pap vértanúságát. A görögkatolikus pap a Szovjetunióbeli egyházüldözés áldozata lett 1953-ban. A hagyomány szerint (hivatalosan nincs bejegyezve, dokumentumok nem bizonyítják) Kárpátalján titokban, Romzsa Tódor szentelte püspökké. Orosz Péter Pál atya a Nyíregyházi Egyházmegye területén, Biriben született.

Ferenc pápa pénteken fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát és Őszentsége hat dektérum közzétételét engedélyezte. Közülük az első Isten szolgája, Orosz Péter Pál, a Munkácsi Eparchia papjának vértanúhalálát ismeri el. A görögkatolikus pap 1917. július 14-én született a magyarországi Biriben (ma a Nyíregyházi Egyházmegyéhez tartozik). A hit elleni gyűlöletből ölték meg 1953. augusztus 28-án a kárpátaljai Alsókaraszlón (Ukrajna).

***

Származása és hivatása

Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született a magyarországi Biri faluban, mélyen keresztény családban. Apja görögkatolikus pap volt, és Péter 2 éves volt, amikor apja meghalt. 9 évesen elvesztette édesanyját is. A huszti gimnáziumban érettségizett. 1937-ben belépett az ungvári szemináriumba. Nőtlenséget fogadott és 1942-ben a munkácsi görögkatolikus eparchiában pappá szentelték. Káplánként kezdte lelkipásztori szolgálatát Magyarkomjátban és azonnal megbecsülést váltott ki a szegények iránti buzgalmáért és szeretetéért. 1943-ban a háború miatt táborilelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán. Visszatért plébániájára, amely 1944-ben Kárpátalja egész területéhez hasonlóan a Vörös Hadsereg szovjet csapatainak megszállása alá került és egyesült az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, majd a Szovjetunióval.

Az Új Ember katolikus hetilapban 2013-ban Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga által írt cikkben a következőket említi: „Bölcsen előre látva az egyházak ellen irányuló megtorló intézkedéseket, megelőző lépéseket tett a görögkatolikus egyház megmentésére. Bendász István kanonok atya adatai szerint titokban püspökké szentelt két lelkipásztort: Chira Sándort és Orosz Pétert. Ez 1944. december 19-én történt.” Hivatalosan a püspökké szentelést nem jegyezték be.

AZ ÜLDÖZTETÉS ÉVEI

Az erőszakos annexióval 1944-ben megkezdődött a görög-katolikus egyház üldözése. A később boldoggá avatott Romzsa Tódor mártír püspök nevezte ki Orosz atyát 1946-ban az ilosvai járásban található Bilkébe paróchusnak. Már akkor nyomás alá helyezték, hogy lépjen át az orosz ortodox egyházba. 1948-ban felerősödött ez a nyomás, de ellenállt, hűséges maradt a pápához. 1949-ben betiltották a lelkipásztori tevékenységet, és minden görög-katolikus templomot bezártak. A munkácsi eparchiát is megszüntették.

A GYILKOSSÁG

Orosz atyának bujkálnia kellett, a belügyi hatóságok gyanúsan figyelték és nyomoztak utána. Amikor 1949-ben a görög-katolikus egyházat betiltották, és a társadalom megbecsült tagjait módszeresen eltűntették, Isten szolgája továbbra is titokban végezte szolgálatát. 1953-ban elfogatóparancsot adtak ki ellene. Megpróbált elmenekülni, de augusztus 27-én egy rendőr megállította az alsókaraszlói vasútállomáson és letartóztatta. Gyalog indította útnak, de Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Ekkor a rendőr halálosan megfenyegette, majd miután Orosz atya letérdelt, hogy a rózsafüzért imádkozza, lelőtte. A merényletet követően azonnal vértanúnak tekintették. A pap földi maradványai és elhantolásának helye a Szovjetunió felbomlásáig rejtve maradtak.

Orosz Pé­ter Pál atya föl­di ma­rad­vá­nya­it az ilosvai rend­őr­ka­pi­tány ga­rá­zsá­ban be­ton­ba ágyaz­ták be. "A gö­rög­katolikus szer­tar­tás sze­rin­ti meg­ké­sett te­me­tés­re vé­gül 1992. au­gusz­tus 28-án ke­rült sor Bilkén. A há­lás hí­vek a mártír püspök tisz­te­le­té­re ká­pol­nát épí­tet­tek, amely­ben a Szent­ Csa­lád-kép előt­ti ol­tár­asz­tal üveg­lap­ja alá he­lyez­ték el ham­va­it. Ma­gyar Pál, Bilke paróchusa ima­ki­len­ce­det írt a már­tír püs­pök di­cső­í­té­sé­re" - írta cikkében Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga.

Emléke mélyen bevésődött a hívek emlékezetébe, és ma is élénken él a „fama signorum”-mal együtt, vagyis azzal a meggyőződéssel, hogy eredményesen közbenjár Istennél.

BOLDOGGÁ AVATÁSI ELJÁRÁSA

Orosz Péter Pál atya boldoggá avatási eljárása Sasik Milán, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspökének kezdeményezésére, Szőke János posztulátor és Puskás László atya támogatásával kezdődött el.

 

VEZETŐ HÍREK
Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása

Tisztelendő asszonyok lelkigyakorlata Máriapócson

Egyháztörténészek IX. Országos Találkozója
 
AKTUÁLIS
Idén Debrecen ad otthont az Ez az a nap! elnevezésű keresztény zenei fesztiválnak
 
VEZETŐ HÍREK
Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása

Tisztelendő asszonyok lelkigyakorlata Máriapócson

Egyháztörténészek IX. Országos Találkozója
 
AKTUÁLIS
Idén Debrecen ad otthont az Ez az a nap! elnevezésű keresztény zenei fesztiválnak
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Idén Debrecen ad otthont az Ez az a nap! elnevezésű keres...
Idén Debrecen ad otthont az Ez az a nap! elnevezésű keres...
 
Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása
Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása
 
Tisztelendő asszonyok lelkigyakorlata Máriapócson
Tisztelendő asszonyok lelkigyakorlata Máriapócson
 
Egyháztörténészek IX. Országos Találkozója
Egyháztörténészek IX. Országos Találkozója
 
Ferenc pápa köszönőlevele Fülöp metropolitának
Ferenc pápa köszönőlevele Fülöp metropolitának
 
Harangozzunk templomainkban és imádkozzunk hazánkért jú...
Harangozzunk templomainkban és imádkozzunk hazánkért jú...