A Szentszéki Magyar Nagykövetség ünnepi fogadása Magyarok Nagyasszonya ünnepére

A Római Magyar Akadémián tartott esemény szentszéki díszvendége, Richard P. Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára és magyar díszvendége, Varju Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára is méltatták a magyar nép Szűz Máriához ragaszkodását és Ferenc pápa idei apostoli útját. Magyarország Szentszéki Nagykövetsége immár hagyományosan a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő magyar kápolna búcsúnapjához, Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez igazítja éves ünnepi fogadását. Az idei eseményen, amelyet október 5-én tartottak a Római Magyar Akadémián, több mint száz vendég vett részt a Vatikán, a Szentszék mellé akkreditált Diplomáciai Testület, a sajtó és a római magyar közösség részéről. Jelen volt az ezekben a napokban zajló Püspöki Szinódusra érkezett Kocsis Fülöp érsek metropolita is. 

Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszöntőjében hálát adott Ferenc pápa idei, magyarországi apostoli látogatása során kapott kegyelmekért. Méltatta a Vatikán és Magyarország közötti intenzív kapcsolatokat, amelyeket a fenti eseményen túl Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt év során két-két alkalommal tett vatikáni látogatásai, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Csák János kulturális és innovációs miniszter vatikáni hivatalos útjai fémjeleznek. A misszióvezető hangsúlyozta: mindez nem véletlen, hanem eredőjük a két állam közötti számos nézetazonosság, például az életvédelem, a hagyományos családok támogatása, a gender ideológia begyűrűzése elleni küzdelem, az üldözött keresztények megsegítése terén. Mind a Szentszék, mind Magyarország elkötelezettek továbbá a tartós béke mielőbbi kieszközlése iránt az ukrajnai háború kapcsán. A nagykövet ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a diplomácia kiemelt felelősségét, amelynek alapvető eszköze a párbeszéd. 

A Vatikán az ország fontos szövetségese 

Varju Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte, hogy az ezeréves Magyarország első királya, Szent István Szűz Máriának ajánlotta országát, és a millennium évében XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonyának ünnepét. Hangsúlyozta: a magyarok büszkék keresztény identitásukra, amelyet még 45 évnyi kommunizmus és államszocializmus sem tudott kikezdeni. A helyettes államtitkár a Vatikánt fontos szövetségesének nevezte. Méltatta Ferenc pápa idei apostoli útját, amely rövid időn belül második magyarországi látogatása volt. Leszögezte: a Szentatya viharos időszakban kereste fel hazánkat, amely a háború sújtotta Ukrajnával határos. A Kárpátalján élő 150.000 magyar honfitársunk iránt érzett felelősség kötelez minket a mielőbbi béke iránt, mondta, hangsúlyozva, hogy Budapest messzemenőkig támogatja Ferenc pápa békemisszióját. Hangsúlyozta, hogy Magyarország területére több mint 1 millió menekült érkezett Ukrajnából a háború kitörése óta. Az ő megsegítésükre országunk története legjelentősebb humanitárius akciójával reagált, amelyben fontos partnere a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 

Mons. Richard Paul Gallagher érsek, a Szentszéki Államtitkárság államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős titkára Hartvik XII. győri püspök Szent István-legendájából idézett, amely leírja, hogy első királyunk felajánlja az országot Szűz Máriának, akiket a magyarok azóta Nagyasszonyukként tisztelnek. A szentszéki diplomácia vezetője felidézte, hogy Ferenc pápa idei apostoli útja alkalmával - amelyre az érsek is elkísérte - mondott Regina Coeli imádsága során a Magyarok Nagyasszonyához folyamodott, kérve a Béke Királynőjét, hogy a nemzetek vezetői képesek legyenek a béke kimunkálására. Utalt arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök asszony is ezeket a szavakat idézte az ENSZ Közgyűlése előtt mondott beszédében. 

A program végén koncertet adott a budapesti Gemma Énekegyüttes. Az 1996-ban Budapesten alapított kórus tagjainak többsége valamilyen módon a Magyar Örökség-díjas budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolához kötődik, amely a világhírű magyar zeneszerző nevelési elveit ötvözi a bécsi és angolszász katedrálisi kórusiskolák hagyományaival. Az együttes repertoárjának gerincét a régizene és a kortárs komolyzene-irodalom adja. Magyarországon főként templomokban énekelnek, ahol a koncerteken túlmenően alkalmanként liturgikus szolgálatot is teljesítenek. Időnként fesztiválokon és versenyeken is részt vesznek, 2017-ben a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen értek el több kategóriában is első helyezést. Immár számos nemzetközi szerepléssel is büszkélkedhetnek. Olaszországban most második alkalommal léptek színpadra. Az eseményt fogadás zárta. 

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán