Az esemény sajtótájékoztatóval kezdődött, amelyen Radetzky András a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese elmondta: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 15 éve alapított rádió a perevangelizáció eszköze. Küldetése, hogy olyan embereket is megszólítson, akik nem tartják magukat vallásosnak. Éppen ezért a katolikus rádió műsora nem klasszikus értelemben vett vallási műsor. Ha valaki ateistaként belehallgat műsorba, azt fogja tapasztalni, hogy hasonlít egy klasszikus közszolgálati médiumhoz, amely közélet, kultúra, irodalom, művészet témakörében sugároz műsorokat, de tartalmaz imádságot, szentmise közvetítést is. Minden olyan témával foglalkozik, ami egy hétköznapi, átlagos embert érdekel. Feladata, hogy a közéleti dolgokról egyfajta kovászként úgy beszéljen, hogy abban benne legyen az egyház társadalmi tanítása a világról alkotott véleménye, álláspontja.
A rádió jelenleg 20 analóg FM-frekvencián hallható, vételkörzetében mintegy 3,5 millió ember él, napi hallgatottsága meghaladja a 170 ezer főt. A fejlesztéseket illetően Radetzky András arról tájékoztatott, hogy megjelent a rádió új, innovatív mobiltelefon-alkalmazása, melynek segítségével földrajzi korlátok nélkül bárhol, bármikor hallgatható az élő műsor, böngészhető az archívum, olvashatók a hírek, és számos tematikus zenei csatorna kínálatából választhatnak a hallgatók. A mobilapplikáció iOS és androidos rendszerű eszközökön is ingyenesen letölthető.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, mint ahogy a rádió az „Örömhír mindenkinek” szlogenjével hirdeti, eszköz az evangélium jó hírének közvetítésében. A Jó hírt hirdetni a rádióval a Jóistentől kapott ajándék. Az isteni Ige Máriában megtestesült, vagyis Mária a jó hír, az örömhír, az isteni Ige fogadója volt, szép magyar nyelvünkkel kifejezve, szófogadó volt. Hozzá hasonlóan legyünk mi is fogadói az örömhírnek, hogy annak üzenete eljusson a mi szívünkhöz is.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya gondolataiban a keleti egyház megközelítéséből értelmezte a rádiót, amelyben a megváltás, megtestesülés mozzanatai erős hangsúlyt kapnak. A Bibliában ugyanez történik, a megtestesülés emberi szóvá válik, amely az isteni kinyilatkoztatás. Amikor az isteni szó, az Ige megtestesül, magára veszi az emberi kötelékeket, törékenységet. Mégis hordozta ez a lehatárolt test a teljes istenséget. A kinyilatkoztatott szóban ugyanez történik, a Szentháromság szóba testesül, magára veszi az emberi fogalmak lehatároltságát. Viszont ez nem gát, nem akadály, mert ezen keresztül Isten mégis valami titkos módon átadódik. A mai eszközök, a rádió is magában hordozza lehatároltságát, ámde az Isten a maga mindenhatóságával eszközként tudja használni azt.
A közönségtalálkozót Sályi András felelős szerkesztő vezette, amely mindjárt az elején egy kisfilm segítségével egészen a stúdiókig kalauzolta a hallgatóságot. A jelenlévők végre felvételeken láthatták, kik szolgálnak a hangok mögött, így szerkesztőket, bemondókat, vezető- és műszaki munkatársakat ismerhettek meg.
A jubileumi műsorral egybekötött közönségtalálkozó püspöki köszöntővel kezdődött. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök rövid köszöntő gondolatában – hivatkozva a rádió Örömhír mindenkinek szlogenjére – azt hangsúlyozta, hogy az örömhír, az evangélium nem más mint egyetlen személy, maga Jézus Krisztus. A szlogent alkalmazva így is hirdethetjük a rádiót: Jézus Krisztus mindenkinek, amelynek célja, hogy a második isteni személy eljusson minden ember életének a középpontjába. Isten örökéletre hívta meg az embert, a rádió ennek az örömhírnek, mint életformáló erőnek a csodálatos eszköze. Mint minden eszközt, ezt is lehet jól és rosszul használni. A Magyar Katolikus Rádió Jézus Krisztust hirdetve küldetését teljesíti.
A közönségtalálkozó – amely természetesen a későbbiekben adásban is megy –, helyi művészek előadásában irodalmi és zenei csokorral is gazdagította a résztvevőket. Harcsik Róbert színművész, a rádió bemondója, Krúdy Gyula: Beszéd a láthatatlan emberhez – A rádióban című írását olvasta fel.
A rádióból elengedhetetlen a zene jelenléte – emelte ki Sályi András műsorvezető, aki beszélgetésre kérte fel Magyar Kornélt, a rádió zenei szerkesztőjét és beszélgetőtársait, mint az est előadóit: Debrecen városának egyik prominens muzsikus családja képviseletében dr. Duffek Mihály zongoraművészt, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának professzorát, egykori dékánját és ifjabb Duffek Mihály fagott művészt.
A hallgatók megismerhették Jámbor Balázst, a rádió adásellenőrét is, akit nagyon ritkán hallhatunk az éteren keresztül, ő inkább a háttérrétben a műsorokat hallgatja, azért, hogy kiszűrje, mi az, ami nem odavaló, és aminek feltétlenül adásban kell lennie. Mikos Ákos debreceni tudósító hangja is valós személlyé vált a közönség előtt, ő a rádiózás talentumával, szenvedélyével 2018 nyarától tagja a stábnak.
Ezután sport következett. Nagy Imre sportszerkesztő a debreceni Kozák Luca – junior ezüstérmes, Európa-bajnoki bronzérmes, a dohai Atlétikai világbajnokság 13. helyezettjével és edzőjével Suba Lászlóval beszélgetett aki abban is büszkélkedhet, hogy országos bajnokainak száma közelít a kétszázhoz.
Ezt követően Sályi András mini kerekasztal beszélgetésen kérdezte a jelen lévő Palánki Ferenc megyéspüspök és Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek atyát. Ferenc püspök friss fatimai zarándokélményét osztotta meg a jelenlévőkkel, ahol Magyarországot képviselve közel 160 magyar zarándok kíséretében szentmisében ajánlotta fel a Szűzanyának a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
A főpásztorok ezen kívül válaszoltak Sályi András papi hivatásokra, papi nőtlenség illetve a nős papok szolgálatára vonatkozó kérdéseire is. A közönségtalálkozót Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya zárta gondolataival: A rádióban mindig adás van, amit technikai eszközök segítik, hogy eljussanak a befogadó hallgatóhoz. Az adás keresztény alapszó, Isten nekünk adta egyszülött Fiát, Krisztus nekünk adta Önmagát és ennek folytatása a keresztény életünk, aminek szintén oda adónak kell lenni. Mindaz, amit a rádió ad, akár sport, zene és más közszolgálati adásban, abban mindig az Istent akarja adni. Adja Isten, hogy ezek után is így legyen, hogy Istent közvetítő adásukon keresztül a hallgatók is minél inkább odaadóak legyenek.