Áldozópappá szentelték Iski Pétert

Az Újfehértón végzett szertartáson Fülöp atya a nagyheti-húsvéti-tamásvasárnapi eseményeket felidézve elmélkedett: baj, ha az minden évben csupán passiójáték, színdarabszerűen bemutatott történés. Életünket kell átformálnia, méghozzá úgy, hogy nincs visszatérés a régi kerékvágásba, hanem minden évben változtasson, egyre jobbá tegyen a böjtünk és az azt követő ünneplésünk. Szabad ehhez Tamás apostollal kérdéseket megfogalmazni, mert a válaszok érlelik a hitünket. A papszentelés kapcsán a nagycsütörtöki eseményre is kitért, az apostolok valószínűleg csak később, akkor fogták fel, mi történt-történik, amikor ugyanazt „cselekedték az ő emlékezetére”… Tették az apostolok, tették azóta is utódaik, köztük az újszentelt édesapja is, apósa is, és a mai naptól teszi, tegye ezt Péter tisztelendő atya is! 

A Szent Liturgia végén Szocska Ábel apostoli kormányzó atya is köszöntötte a fiatal papot, akinek papi öltözéke az üres sírra helyezve várta a nagy eseményt. Innen indulva nem is lehet mást mondani útravalóul a szolgálat kezdetén, mint hogy „Menj, és hirdesd az Ő feltámadását!”, egész életedben. 

fotó: Sisa István