Az Úr találkozása Simeonnal ünnepe

A gyermek Jézust születése után a 40. napon szülei elvitték Jeruzsálembe, hogy Mózes törvénye szerint bemutassák őt a templomban, a törvény által megszabott áldozatbemutatással együtt. Élt akkor Jeruzsálemben egy Simeon nevű aggastyán, aki ígéretet kapott a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, míg meg nem látja az Üdvözítőt. A Lélektől indíttatva épp akkor ment föl a templomba, amikor a kisdedet is bemutatásra vitték. Simeon ekkor karjaiba vette a Gyermeket, s elimádkozta a Szent Lukács evangéliumában is szereplő énekét: „Most bocsásd el, Uram, szolgádat...” (Lk 2,29-32).

Miután a Szűzanya csodálkozott szavain, Simeon így szólt hozzá: „Íme ez sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben: jel, amelynek ellene mondanak - a te lelkedet is tőr járja át, - hogy sokaknak kiderüljenek a titkos gondolatai.” (Lk 2,34-35). Egy prófétaasszony pedig, Fánuel leánya, aki éjjel-nappal böjtölés és imádság közepette szolgált a templomban, szintén jelen volt, és hálát adott az Úrnak, hogy láthatta az Üdvözítőt. El is kezdte hirdetni eljövetelét mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását. Amikor József és Mária mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe.