Az egység nem magától értetődő, imádkoznunk és cselekednünk kell érte - Fülöp metropolita tanítása az ökumenikus imahéten

Az egység nem magától értetődő, imádkoznunk és cselekednünk kell érte - Fülöp metropolita tanítása az ökumenikus imahéten

2023-01-20 12:10:39
Szerző: H. Varga Eszter / Hajdúdorogi Főegyházmegye
Kocsis Fülöp érsek
Debrecen
ökumenikus
A Debrecen-Nagyerdei Református Templomban hirdetett igét Fülöp metropolita atya az idei ökumenikus imahéten. Zsúfolásig megtelt január 19-én a lelki hajlék a keresztény egységért imádkozókkal.

Ének az Úrról idegen földön – ez volt az imahét ötödik napjának alapgondolata, amiről a 137. zsoltár  tesz említést: „Hogyan énekeljünk éneket az Úrról az idegenek földjén? Jeruzsálem, ha elfeledkezem rólad, száradjon le a jobbom! Nyelvem tapadjon ínyemhez, ha nem emlékezem meg rólad: ha Jeruzsálemet nem helyezem minden örömem fölé!

Fülöp metropolita atya felidézte, hogy a minnesotai állam keresztényei állították össze e hét tematikáját. Ebben az államban sok nehézség van, sok hontalan, bevándorló, be nem fogadott ember szenved és bizony ezekből súlyos feszültségek adódnak. Ezt a nehéz helyzetet használták fel az amerikai testvérek, hogy az egységért való imádság kapcsán felhívják a figyelmet a súlyos, fájó jelenségre, amely azonban talán éppen az egység keresése során teremthet érdekes helyzetet.  

A főpásztor azt is felidézte, hogy Isten kegyelméből látogatást tehetett a Közel-Keleten, ahol saját hazájukban hontalanok a keresztények, mert szétrombolták az országukat. – Ez a fájó helyzet, a szenvedés összehozta őket. Szíriában és Libanonban közvetlen közelről tapasztalhattam meg a vértanúság ökumenizmusát, mert a sátán, a gonoszság nem válogatott, válogat, hogy milyen embereket pusztít el – világított rá érsek-metropolita atya.

A 137. zsoltárból, a zsidó nép imájából megtanulhatjuk azt, hogy amikor a legfájóbb üldözés következett be az életükbe, és el kellett hagyniuk szeretett földjüket, Kánaánt, akkor mégis belekapaszkodtak az Istenbe.  - Azzal, hogy amerikai testvéreink felhívták a figyelmet a szenvedés összefogó erejére, mindez bennünket is el kell, hogy gondolkoztasson, mert az egység úgy látszik, hogy nem magától értetődő. Az egységért tenni, sőt küzdeni kell! – hangsúlyozta a főpásztor.  

Ennek megértéséért érdemes elgondolkozunk az életünkön, amit egy érdekes, folyamatos széttagolódás jellemez, elég csak egy élet kezdeti pontjára gondolni: szerelmi egyesülésből jön létre, majd sejtszinten elkezd osztódni. Aztán a megszületés pillanata is fájdalmakkal, szenvedéssel teli az édesanyának és a felsíró gyermeknek is. De ez az élet rendje. S az elválás nemcsak a születés napján következik be, hanem fokozatosan veszi kezdetét.

- Egyre többen s többfélék vagyunk a Földön, és ahhoz, hogy ez a sok ember családban, békében éljen, azért tenni kell. A szülőknek nagy feladata az, hogy egyben tartsák a családot, sokszor küzdeni kell érte, hiszen a mai világban különböző erők bombázzák ezt az egységet, hogy törjön szét, váljanak el – figyelmeztetett Fülöp atya. A prédikáció kitért arra is, hogy Krisztus Urunk egyetlen egyházat alapított: a keresztények egyházát, bár érdekes módon elég hamar elkezdődött a szétdarabolódás, úgy is mondhatjuk egy nagy családdá vált, egyre több gyermekkel.

- Hiszem azt, hogy Isten akaratának való, hogy az egyház egyre színesebb és gazdagabb lett. Ahhoz, hogy ez a gazdagodás ne széttöredezettség legyen, azért dolgozni kell – emelte ki a főpásztor, s hozzátette, hogy a széttöredezettség csak bekövetkezett, de az egyházatyák idővel felismerték, hogy baj van, ami szétszakadozáshoz vezet, s ekkor hívták össze a zsinatokat. A fájdalmas az, hogy a zsinatok ellenére is folytatódott a széttöredezettség, ami gyakorlatilag a mai napig tart: minden közösség úgy van vele, hogy nála van a krisztusi igazság, ők tudják hogyan kell értelmezni az evangéliumot. Annak ellenére, hogy Krisztus kezdettől azon imádkozott, hogy mindenki egy legyen: amint te én bennem és én te benned, úgy legyenek ők is eggyek.(V.ö.: Jn 17,21)

Úgy tűnik, Jézus előre látta ezt a széttagozódást, ennek a fájdalmát már a kereszten megszenvedte előre, és imádkozott az egységért. Azért jött le a Földre, szakadt el és hagyta el Isten dicsőségét, hogy velünk emberekkel egyesüljön, s a megváltás éppen abban rejlik, hogy egyesítette magában az Istent és az embert. Jézus Krisztus, aki egy személyben Isten és ember, fölkínálta nekünk ezt az egyesülést az Istennel, az egységre hívott, s nem hiába imádkozott is érte, a Lélek pedig arra hívta, hogy ezért imádkozzunk mi, emberek is.

Fülöp metropolita szerint bár sokféleképpen értelmezzük a Szentírást, sokféleképpen éljük meg azt, különbözőek a ruháink, az énekeink, vallási szokásaink, de úgy hiszi, hogy ez nem baj, hiszen egy család gyarapodása természetes folyamat.

- Csakhát mikor a testvérek egymás ellen fordulnak, mikor a felekezetek egymásban ellenséget látnak az a szétszóródás, s tennünk kell azért, hogy egyek legyünk. Imádkoznunk és cselekednünk kell, méghozzá úgy, hogy egyesülünk Jézussal, s ennek következtében egymással is – hangsúlyozta a főpásztor.

Ezért marad együtt az a család, ahol jelen van az Isten, mert imádkoznak és dolgoznak az egységért. Tehát felekezeti hovatartozástól függetlenül kell ragaszkodnunk Krisztushoz és Benne eggyé válnunk.

Majd érsek-metropolita atya visszatért a tanítás eleji gondolatra, miszerint a hontalanok, a kisemmizettek a szenvedésben egymásra találnak, mert a szenvedő ember önkéntelenül is az Istenhez kiált.

- Szinte nem is tehet mást. Mi Magyarországon nem vagyunk hontalanok, legnagyobb részünknek van lakása, otthona, de sokan élnek közöttünk, akiknek ez nem adatik meg, akik vagy a család szétszakadása vagy más emberi gyarlóságok miatt hazátlan, hontalan élnek. Észre kell vennünk őket és tenni azért, hogy ők is Krisztus egyházához tartozzanak, hogy a nagy egységre való törekvésből ki ne maradjanak – figyelmeztetett Fülöp atya, s evangélikus püspöktársát Fabiny Tamás gondolatát idézte, aki az ökumenikus imahét kezdőnapján a híres protestáns teológus, a mártírhalált halt Dietrich Bonhoeffer szavait osztotta meg Budapesten: csak az énekeljen gregoriánt, aki fölemeli szavát a szenvedők érdekében.

Végezetül Fülöp metropolita atya mindenkit arra kért, vizsgálja meg saját életét mit tehet a szenvedőkért, hontalanokért, megalázottakért.

- Bizonyára senki nem fog arra jutni, hogy semmit. Mindenkinek súlyos tartozása van e téren, de az egységre való hívásnak erre kell késztetni, ha másként nem megy elég megosztani azt a szeretetet, amit mi is kaptunk. Az igazi hontalanság ugyanis az, ha nem az Istenhez tartozunk, és nem az Isten háza az én otthonom – zárult a tanítás.

Az ökumenikus imahét pénteki alkalmán a Baptista Imaházba várják a híveket, szombaton a Szent László templomba, a záró találkozó pedig a hagyományoknak megfelelően a Nagytemplomban lesz.

 

VEZETŐ HÍREK
"Azt hiszem jó helyen vagyok" - Felvételi 2023

Mentő csapattal segíti a törökországi földrengés áldozatait a Katolikus Karitász

Isten kezében - Isten katonájaként
 
AKTUÁLIS
Kántorok számára szerveznek lelkigyakorlatot Máriapócson
 
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
"Azt hiszem jó helyen vagyok" - Felvételi 2023

Mentő csapattal segíti a törökországi földrengés áldozatait a Katolikus Karitász

Isten kezében - Isten katonájaként
 
AKTUÁLIS
Kántorok számára szerveznek lelkigyakorlatot Máriapócson
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Kántorok számára szerveznek lelkigyakorlatot Máriapócso...
Kántorok számára szerveznek lelkigyakorlatot Máriapócso...
 
Gyalogos emlékzarándoklat Máriapócsra
Gyalogos emlékzarándoklat Máriapócsra
 
Isten kezében - Isten katonájaként
Isten kezében - Isten katonájaként
 
Mentő csapattal segíti a törökországi földrengés áld...
Mentő csapattal segíti a törökországi földrengés áld...
 
"Azt hiszem jó helyen vagyok" - Felvételi 2023
 
Férfiak liturgiája és borversenye Nyíracsádon
Férfiak liturgiája és borversenye Nyíracsádon