Bátán zarándokoltak a Pécsi Görögkatolikus Parókia hívei

Bátán zarándokoltak a Pécsi Görögkatolikus Parókia hívei

2020-09-01 14:15:15
Szerző: Zajácz Andrea, Pécsi Egyházközség / Hajdúdorogi Főegyházmegye
Pécs
Hajdúdorogi Főegyházmegye
Augusztus 16-án, vasárnap a Pécsi Görögkatolikus Parókia hívei a pécsi Xavéri Szent Ferenc templomban zarándokáldásban részesültek, majd Bátára zarándokoltak.

A zarándokcsoportot a Kegytemplom előtt nagy szeretettel várta és fogadta a Kegyhely Őre, Sümegi József diakónus atya.

Szertartás előtt diakónus atya bemutatta a Zarándokhelyet, mely az utóbbi évben jelentős felújításon esett át. Megismerhettük a Királyok útját/ ösvényét a Kegyhely turisztikai munkatársának vezetésével, letekintettünk a jövendő Kilátó területéről a környékre, hogy milyen mély szimbolikát hordoz magában a minket ott körül vevő szakrális tér, sőt a közelmúltban átadott játszótér is mély szimbolikával rendelkezik. A hatalmas lexikális tudással rendelkező diakónus atya megosztotta velünk a Kegyhely történetét, melyet én már csupán a Kegyhely honlapjának segítségül hívásával tudok felidézni:

„A középkori bátai apátságot Szent Vér ereklyéje tette országszerte híressé, amelyet a magyar királyok is gyakran kerestek fel. Két fő búcsúja volt Úrnapján és Szent Mihály ünnepén, amelyhez országos jelentőségű vásárok kapcsolódtak. Búcsúkiváltsággal Zsigmond király kérésére IV. Jenő pápa látta el 1434-ben.

1441-ben Hunyadi János a bátai apátság közelében verte szét a fellázadt bárók csapatát. Ettől kezdve a Hunyadi család is nagy tisztelője lett a Szent Vérnek. 1526. augusztusában II. Lajos király a csatába indulás előtt az apátságban gyónt és áldozott utoljára. A végzetes mohácsi csata után a török sereg Bátát érintve vonult a hadiúton Buda irányába, s az apátságot és a mezővárost is felgyújtotta.1529-ben ismét felégette, majd 1539-ben egy portyázó török csapat véglegesen elpusztította. Többé a bencések nem tértek vissza. A török háborúk idején a megmaradt lakosság a Duna árterében keresett menedéket. A hagyomány szerint hat bátai család vészelte át ezt az időszakot. A Rákóczi-szabadságharc alatt a rácok is felégették Bátát, de a 18. század első évtizedétől lakossága egyre gyarapodott.

Az 1700-as évek elején telepedtek be a reformátusok a falu alsó részére, az Alszögbe. A katolikusok részére Kollonich Zsigmond bécsi érsek és bátai apát építtetett új templomot, melyet 1743-ban szenteltek fel. Az ezt követő években épült a reformátusok első imaháza is. Az 1828-as országos összeírás szerint Báta tiszta magyar település volt. A 19. század elején a gyakori árvízkárok miatt egyre gyakrabban sürgették a bátaiak a Duna szabályozását, amely 1820-ban kezdődött és 1872-ben fejeződött be a védgáttöltés elkészültével. Az 1848-as szabadságharc idején a császári seregek ismét porig égették a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekült és újjáépítette a falut. Az alszögi iskola 1805-ben létesült két tanteremmel. A fölszögi, régebbi iskolát egy tanteremmel és tanítói lakással 1879-ben, az újabbat szintén egy tanteremmel és tanítói lakással 1891-ben építették fel. A fölszögi állami óvoda 1909-ben nyílt meg, az alszögi egy évvel később. A falun végighaladó, mintegy 4 km hosszú utcát 1890 körül kövezték le.

Az 1901-es népszámlálás adatai szerint már több mint négyezren éltek Bátán. 1913-ban kőhíd és kövesút épült a kompkikötőig, mely összekötötte Bátát Szeremlével. Az első és a második világháború sok hősi halottat követelt. Nekik állít emléket a község központjában álló hősi emlékmű. Az egykori bátai apátság helyén 1939-ben épült fel a Szent Vér templom, mely ma is jelentős búcsújáróhely.” (Forrás: Szent Vér kegyhely Báta)

Viliam Judák, nyitrai püspök, Udvardy György pécsi megyéspüspök kérésére 2017. augusztus 10-én Nyitrán felnyitotta a Rudnay prímás által 1829. július 16-án lepecsételt ereklyetartót, s leválasztott az ereklyéből egy 1x1 cm-es partikulát. Ezt egy aranyozott kör alakú tokban helyezte el, amelynek előoldala üvegből van, s hátul püspöki pecsétjével zárta le és hitelesítette. Az ereklyetokot egy piros kövekkel díszített kereszt alakú ereklyetartóban helyezte el. Az eseményről okmányt állított ki, majd 2017. szeptember 16-án, Bátán személyesen adta át a pécsi megyéspüspöknek. Ez az ereklye tavaly a Pécsi Egyházmegye területén lévő templomokba zarándokolt, Egyházközségünket az a megtiszteltetés érte, hogy szeretett templomunkban is imádkozhattunk a jelenlétében. (forrás: Pécsi Egyházmegye)

Mint fentebb is utaltam rá, mérhetetlen szeretettel fogadták zarándokcsoportunkat Bátán, a közös imádság lélekemelő volt. A Szent Liturgián nem csupán egyházközségünk pécsi tagjai vettek részt, hanem szekszárdi, sőt bátai hívek is. Olyanok voltunk így, mint egy hatalmas család. Zajácz Gábor parókus atya a Szent Liturgián prédikációjában kifejtette, hogy Egyházunk ezen a napon emlékezik meg Jézus Krisztus edesszai „nem kézzel festett” képéről, azaz:

Jézus Krisztus földi életében történt, hogy csodáinak híre eljutott az Eufráteszen túli Edessza városába. A leprától szenvedő Abgár király Ananiás képfestőt küldte el egy levéllel Jézushoz, hogy menjen el hozzá és gyógyítsa meg őt. Ananiás hiába akarta Jézus arcát megfesteni, nem sikerült neki. Jézus megígérte, hogy tanítványai közül küld a királyhoz valakit. Akkor az Úr megtörölte arcát egy kendővel, és csodásán rajta maradt az Ő isteni arca. Abgár nagy tisztelettel fogadta a nem kézzel festett képet, és azonnal meggyógyult leprájától. Bíborban született Konstantin király 944. augusztus 16-án Konstantinápolyba vitte a csodás képet, és erre a napra ünnepet rendelt el. Van egy hagyomány, mely szerint, amikor a keresztes vitézek elfoglalták Konstantinápolyt, ezt a szentképet Velencébe akarták vinni csónakon, de a csónak, amelyben vitték, elsüllyedt a Márvány tenger hullámaiban.

Adja Isten, hogy hitünket erősítse ez a csodálatos zarándoklat, a kegyhelyen újra felfedezett történelem, nagy királyaink hite és úgy tudjunk ikonjainkra tekinteni, mint hajdan Abgár király tekintett a nem kézzel festett képre.

VEZETŐ HÍREK
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, amihez a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat a mag

Emlékezés Oláh Miklós atyára

A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász
 
AKTUÁLIS
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, amihez a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat a mag

Emlékezés Oláh Miklós atyára

A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, a...
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, a... class=
 
A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyh...
A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyh... class=
 
Emlékezés Oláh Miklós atyára
Emlékezés Oláh Miklós atyára class=
 
Február óta senki sem kapta el a koronavírust a Szent Luk...
Február óta senki sem kapta el a koronavírust a Szent Luk... class=
 
"Lelkiismeretemhez és Isten igéjéhez vagyok kötve" - a M...
 
Derűs lelkű szolgálattal - püspökké szentelték Berta ...
Derűs lelkű szolgálattal - püspökké szentelték Berta ... class=