Czestochowába zarándokoltak a Görögkatolikus Motorosok

Péntek reggel Máriapócson gyülekeztünk, ahonnan közös imádság után Kegyhelyigazgató atya mutatta be lelki otthonunkat azoknak a zarándokoknak, akik először jártak itt. Innen kicsit az eső elől is menekülve a mindig csodálatos Tátra kanyarjain keresztül egészen a lengyel határig motoroztunk. Szombaton Kakaslomnicon, az árpádkori Alexandriai Szent Katalin templomban kezdtük a napot Szent Liturgiával, a Motorokerékpálos zarándokokkal együtt imádkozva. A Szent Liturgia után megcsodáltuk Szent László legendájának korabeli freskóját a sekrestyében, majd kora délutánig csak a fenséges látványban gyönyörködni álltunk meg. Ezt minden kilométeren megtehettük volna, de haladni is kellett, hiszen várt bennünket II. János Pál pápa szülőháza.

Mint kiderült, egészen Wadowice határáig lehet a dél-lengyel hegyek varázslatos, igazán jó ritmusú kanyarjait élvezni. A lengyel Tátra hegyi falvait mind egy-egy ékszerdoboznak láttuk, miközben átzúgtunk rajtuk. Wadowicében aztán meglátogattuk a szent pápa szülőházát, amelyben igényes kiállításon keresztül mindannyiunk szívét megérintett az élete. Este fáradtan, de megtelt lélekkel láttuk meg a Jasna Gora valószínűtlenül karcsúan égbetörő tornyát.

Vasárnap a krakkói érsek, Grzegorz Ryś bíboros atya által celebrált Szentmise után megszentelték az összegyűlt több mint 50.000 motort és lovasaikat. Érsek atya a beszédében arra buzdította az összegyűlteket, hogy a motoros társadalomra jellemző összetartással legyenek maguk is motorjai Lengyelország katolikus megújulásának.

A Szentmise végének számunkra megható pillanata volt, amikor a szervezők saját nyelvünkön köszöntöttek bennünket, magyar motoros zarándokokat, megköszönve és felidézve a híres lengyel-magyar barátságot.

A Szentmise után nyugodtabb napot tartottunk, így mindenkinek volt ideje a kegyhelyet jobban megismerni, illetve elcsendesedni. Végül az „Apel”-lel, a helyi pálos szerzetesek esti Mária-áhítatának gyönyörű dallamaival zártuk a napot.

Hétfőn reggel szomorkás időben keltünk útra, de az átélt élmények, a kegyhelyen töltött idő, a beszélgetések és kanyarok belülről melegítettek bennünket. Út közben le-leváltak a csapat tagjai, így a hazaút végén mindenkinek volt ideje egy kicsit egyedül motorozva lezárni ezt a zarándoklatot.

Mi így szeretjük: a Szűzanyától a Szűzanyához zarándokolni, a csodálatos, hófödte Tátra kanyarjain keresztül. Édesanyánk és védőszentünk, Szent Jakab apostol, köszönjük, hogy épségben hazasegítettetek bennünket!