Debrecen Szent László virágkocsival köszönti Ferenc pápát Csíksomlyón

Az összefogásról szóló sajtótájékoztatót Debrecenben, a Református Hittudományi Egyetemen tartották.

Elsőként Dénes Zoltán a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kanonoka szólalt fel, ő volt az, aki a sajátságos összefogást megálmodta, és akinek elképzelését Kásler miniszter úr felkarolta.  Az ötletgazda elmondta: Debrecenben egyszer már áthaladt egy kocsi, amelyik Szent László testét vitte Somogyvárról - szándéka szerint- végső nyughelyére a váradi Szűz Mária Székesegyházba. Ezt az ősi eseményt újítják meg a zarándokúttal: Somogyvárról Debrecenbe onnan Nagyváradra, majd Csíksomlyón a pápai szentmise lesz a cél.

Útközben szalagokkal, zászlókkal, üzenetekkel lehet díszíteni a kocsit.

A megkeresésre Debrecen azonnal igent mondott – kezdte felszólalását Papp László polgármester – hiszen Debrecen neve nem csak a virágkarnevállal fonódott össze, hanem fontos városstratégiai törekvésként a határon túli magyarság ügyével is.  

„Az elmúlt években is számos olyan kezdeményezése volt a városnak, ami ezt a törekvést segítette, akár Kárpátaljáról, Partiumról, Erdélyről beszélünk. Debrecennek fontos szerepe volt a 2017-es Szent László-emlékév nagyváradi megemlékezéseiben, jelen volt a megemlékezésekben, eseményekben.” – emlékeztetett a polgármester, majd hozzátette: ezért is megtisztelő a felkérés, hiszen a kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül kiemelkedő jelentőségű eseménynek Debrecen is résztvevője lehessen.  

„Így el tudjuk vinni azt az üzenetet, hogy az anyaország felelősséget érez, felelősséget vállal a határon túli magyarságért, annak erősítéséért, támogatásáért” – zárta gondolatait a polgármester.

Az összefogás egy másik szereplője a Debreceni Egyetem. Bács Zoltán kancellár elmondta: az egyetemnek nagyon fontosak a határon túli kapcsolatok, hiszen kihelyezett képzéseik vannak Kárpátalján, Beregszászon, Nagyváradon és hamarosan megállapodnak a Partiumi Egyetemmel is. Ezért is tartották fontosnak, hogy segítsék a virágkocsi megvalósulását. Bács Zoltán szerint az út egy régi hagyomány felelevenítését is segítheti, a török hódoltság előtt ugyanis még nagy hagyománya volt a zarándoklatoknak, például Zágrábból is vezetett egy Nagyváradra, amelyben Debrecen volt az egyik állomás.  

A történelmi egyházak is azonnal igent mondtak a felkérésre, Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya szerint ez nem véletlen, hiszen Debrecen híres arról, milyen jól megvannak egymással a városban a különböző felekezetek.

Fülöp atya felidézte, hogy Szent László volt az, aki az akkori bizánci uralkodó házzal és a birodalommal nagyon élő kapcsolatot ápolt és épített, az ő leánya, Szent Piroska lett II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta, akire manapság már a „keleti Szent Erzsébetként” tekintenek.  Emlékének tisztelete háttérbe szorult – mondta a főpásztor –, ám a 2017-es Szent László-emlékév lehetőséget adott arra, hogy a bizánci egyházban betöltött szerepére újra rámutassunk.

Fülöp atya megjegyezte, hogy a görögkatolikusok számára is nagy jelentőséggel bír majd a pápa látogatása. „Romániában nagyon sokat szenvedtek a görögkatolikusok a diktatúra alatt és a hatalmi harcok következtében szétmorzsolódtak. A pápa Balázsfalvára is ellátogat, erre mi is készülünk. (A történelmi Magyarországon először az erdélyi román görögkatolikusok kaptak püspökséget 1721-ben Gyulafehérváron, később a központ Balázsfalva lett) Sebeket fog gyógyítani jelenléte, akár a magyar-román eltorzult kapcsolatra gondolva, akár a görögkatolikus-római katolikus-ortodox egyház kapcsolatára.

Mindenek előtt a zarándokút lelkiségére kell felhívni az egyházi vezetőknek a figyelmet – jelentette kis Palánki Ferenc püspök atya, aki elmondta, hogy abban az örömben részesülhet a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye, hogy védőszentjét Szent Lászlót már egymást követő harmadik évben ünnepelheti.

2017. június 24-én több ezer zarándok vett részt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évben rendezett központi ünnepségén Szabolcs községben, az I. László király által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén. 2018-ban ünnepelte az egyházmegye fennállásának 25. évfordulóját és természetesen védőszentjüket állították központba, aki védőszentként rámutat Jézusra, mindannyiunk Megváltójára. Idén pedig csatlakozva „e nagyszerű kezdeményezéshez” szintén kísérhetik majd a római katolikusok Szent Lászlót.

„Így találkozunk az összmagyarsággal és Szent Péter utódával és így az egyház, a közösség találkozhat magával az Istennel. A búcsú kiváló lehetőség lesz arra, hogy átgondoljuk az Istennel és egymással való kapcsolatunkat és megújítsuk hitünket. Életünk zarándokútjának célja az, hogy a szentekkel együtt lehessünk, Isten országában.” – fogalmazott Palánki Ferenc püspök atya.

Végezetül Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke szólalt fel, aki rögtön azzal kezdte, hogy eloszlatta az ellentmondásokat, hiszen sokak csodálkozhatnak azon, a református egyház miért tartja fontosnak a római pápa csíksomlyói látogatását.

1991-ben II. János Pál pápa nem csak azzal írt történelmet, hogy ellátogatott Debrecenbe, hanem azzal is, hogy a kiengesztelődés jegyében megkoszorúzta a Gályrabok-emlékművet.

„Pedig ez a forgatókönyvben eredetileg nem így szerepelt, de a Nagytemplomban végzett Istentisztelet közben a Szentatya úgy döntött, hogy személyesen rója le tiszteletét. Ez egy olyan esemény, amire azóta is visszahivatkoznak, amikor felekezetek közötti megbékélésről, kiengesztelődésről beszélnek. Hiszen ez egy olyan >>mérőpont<<, ami a közös kereszt(y))én(y)értékekben gondolkodik és él azzal a teológiai lehetőséggel, hogy ha nekünk a szentháromság Isten megbocsátott és kiengesztelődött az emberrel, akkor ezt, akik komolyan veszik, nekik is ezt kell gyakorolni.” – fogalmazott Fekete Károly püspök és hozzátette: abban bízik Ferenc pápa látogatás is elhozza a kiengesztelődést és gyógyítani fogja az egyháztörténeti sebeket.

„Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy megengedte az 1991-ben történteket, ezért is tartjuk fontosnak azt, hogy a Debrecen központú reformátusok ne maradjanak ki a csíksomlyói eseményekből.” – mondta a püspök, majd a másik kapcsolódási pontra világított rá: a Királyhágó melletti egyházkerületben – ami régen a Tiszántúli Egyházkerület szerves része volt – illetve a Felső-Tisza-vidéki templomokban is a Szent László legenda különféle freskói a reformátusokra vannak bízva. Ez is az bizonyítja, hogy helyénvaló az, ha a közös kereszt(y)én(y) örökségben ott lesz a református szív is.