Életem első zsolozsmás tábora

Ha jellemeznem kellene, ezeket emelném ki a létavértesi zsolozsmás táborral kapcsolatban. Létavértes az előző években is meghatározó helyet foglalt el az imádságban. Ebben az évben is itt rendezték meg Irota után a másik zsolozsmás tábort. Emberek, akik elszántan félrevonulnak a világtól, hogy idejüket és erejüket nem sajnálva három napon át csak az Úristennel lehessenek. Mindeközben különleges bepillantást nyerhetünk az Egyház imájába, a zsolozsmák rendjébe: a reggeli, a napközi, a déli, az alkonyati, az esti és az éjféli istentiszteletekbe. Nem megszokott számunkra, hogy napokon át ilyen intenzíven imádkozzunk. Fülöp érsek-metropolita atya köszöntésében felhívta a figyelmet a zsolozsmás-tábor lényegére: egy kis sziget ahol a zsolozsmán és a zsoltárokon keresztül megvalósul a folyamatos Isten-dicsőítés. S ennek kegyelmeiből nem csupán a tábor résztvevői részesülnek, hanem mindazok is, akiket szívünkben idehoztunk, akikről megemlékezünk.

A három napot végigkísérte Kanyó Árpád atya, aki előadásaival segítséget nyújtott a még tökéletesebb elmélyüléshez. Szólt a zsolozsmák fontosságáról és erejéről. Arról is szó esett, hogy elmaradhatatlan feladatunk levenni álarcainkat és teljes valónkban, önmagunk átadásával végezzük a személyes és közösségi imáinkat. Az utolsó délután fórummal zárult, ahol a résztvevők tehették fel kérdéseiket, amikre Árpád atya és Fülöp érsek-metropolita atya válaszoltak.

Vasárnap a záró Szent Liturgiát Fülöp érsek-metropolita atya végezte Árpád atyával és a helyi parókussal, Szimicsku Ferenc esperessel, s amelyre nagy meglepetésként Seszták István helynök atya is megérkezett. Az ünnepi Liturgia után lehetőség nyílt a helyi hívekkel is beszélgetni, akik közül sokan a tábor zsolozsmáiba és még a zsoltárolvasásokba is bekapcsolódtak. Végül természetesen agapéval zárult a tábor, amelynek megkoronázásaként születésnapi tortát is fogyaszthattunk, szintén Árpi atya jóvoltából.

Eddig nem vettem részt zsolozsmás táborban, így újdonságként éltem meg az itt töltött napokat. Az újdonságon túl azonban sokkal többet vihetünk haza. A szent szolgálatok, a tömjénfüstként felszálló ima éltető ereje járt át minket, amelynek átalakító ereje, reméljük hatékonyan beépül mindnyájunk életébe, sőt, az hatással lehet egész egyházunk életére. Ez az az erő, amit mindenki magával vihet, amely sokkal erősebbé tehet minket, mint lennénk csupán a magunk jó szándékából. Ez az, ami a későbbiekben is lendületet ad, és kedvet a szüntelen imádság folytatásához.

Tamás László papnövendék