Előre megszentelt áldozatok Liturgiája Hajdúnánáson Fülöp metropolitával

Előre megszentelt áldozatok Liturgiája Hajdúnánáson Fülöp metropolitával

2021-03-01 12:58:38
Szerző: Kaskötő Jánosné, hitoktató
Böjt
Hajdúdorogi Főegyházmegye
Nagy megtiszteltetés érte a hajdúsági város kis közösségét, Keresztelő Szent János feje megtalálásának ünnepén Fülöp metropolita atya Hajdúnánáson végezte az Előre megszentelt áldozatok Liturgiáját. Kaskötő Jánosné hitoktató beszámolója.

A hittanosok kis kórust alkotva lelkesen kapcsolódtak be a szertartásba, vállalva a kántorizálást, melynek szépségét Fülöp atya is kiemelte s dicséretben is részesítette a gyerekeket.

Bár ünnepünk volt, metropolita atya mégis egy sokkal kézzelfoghatóbb, vagy inkább szemmel láthatóbb összefüggést emelt ki, egyetlen sort a szertartásból, hiszen a tömjénfüst szinte teljesen belengte a templom légterét.

„Azt énekeljük többször is, hogy „Igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé”. Az imádságot a tömjénfüsthöz hasonlítja a zsoltáros. Azért ez meglepő nekünk, hiszen mit szoktunk mondani, mi az imádság? Amikor az Istennel beszélgetünk, amikor van mondanivalónk, és jó esetben odafigyelünk az Istenre, hogy Ő mit mond nekünk. Vajon milyen módon hasonlítható a tömjénfüsthöz az imádság? Mindenképpen – ahogy a zsoltáros az ajkunkra adja ezt az éneket – fölfelé száll. Lentről felfelé száll. (Nagyon érdekes, hogy Jákob álmában is – amikor elaludt – egy létrát látott, amely a földtől az égig ért, és az angyalok föl és alá szálltak azon. Az angyalok fölfelé indultak el az égbe), az embernél pedig az imádság fölfelé száll az égbe. Az ember nem tud imádság nélkül meglenni. Sok ember van, aki azt mondja, hogy „Dehogynem, én szépen megvagyok!” De nem emberi élet az, amelyik magát nem az Istentől származtatja. Nincs annak az emberi életnek célja, amely nem az Isten felé törekszik. Nem lehet értelmezni az emberi életet az Isten nélkül” - emelte ki a metropolita.

Majd egy másik, kevéssé ismert összefüggéssel folytatta: „Az imádság nem mindig olyan imádság, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől, hitoktatóinktól megtanultunk és azt elmondjuk a Jóistennek. Nem mindig ilyen megfogható az imádság. Amikor az ember csak úgy elgondolkodik, elcsodálkozik, amikor eltöpreng a saját életén, hogy ki vagyok én, milyen vagyok én, mi a feladatom, mit csináljak ebben a világban, még ha nem is fogalmazza meg úgy, hogy „Istenem, segíts nekem, hogy ezt megtaláljam….”, de minden ilyen mély töprengés mindig imádság valójában.” Majd egy személyes példával illusztrálta az elmondottakat: „Amikor jöttem Nyíregyházáról Hajdúnánás felé, gyönyörű szép naplementét láttam, egy gyönyörű, tüzes napkorong ereszkedett alá Hajdúnánás felé, a másik oldalon pedig már emelkedett fel a közel telihold. Csodálatos látvány volt…. Erre mondom, hogy emberi élet nincsen mély eltöprengés nélkül, mert a mélyén mindig ott van a Teremtő. Ez az imádság – ahogy említettem – megfoghatatlan, és a keleti egyházunk szereti ezt a képet, mert nemcsak hogy felfelé száll a tömjénfüst, hanem – amint ez itt is valamennyire érezhető – ez egy illatos füst, mely áttetszővé teszi az egész templomnak a légterét, és megtölti az ember lelkét jó illattal. Az imádság ebben a megközelítésben inkább hasonlíthat az illathoz, mely átjárja az egész ember lelkét, és hat a lelkére emelkedik tőle a lelkünk.”

Majd kiemelte: „Az imádságban nemcsak megbeszélem a Jóistennel, hogy mire van szükségem, és jó esetben meg is köszönöm neki azt a sok jót, amit kaptam tőle. Egyszerűen jó együtt lenni Vele, jó az Isten közelében lenni. Az Isten közelsége, az a tény, hogy Istentől függök, mintegy átjárja az egész életemet. Ez a kereszténység. Ez a hívő ember magatartása, hogy nem tudok semmit tenni az Isten nélkül, semmilyen döntésemet nem tudom meghozni az Isten nélkül. Ha bármikor tennék ilyet, akkor pogány lennék! Hiszen az Isten mindenütt jelen van, csak én tudom kizárni a dolgaimból, a lelkemből vagy a gondolataimból! Csak az ember az egyetlen, aki olyan teret tud a világon alkotni, ahonnan kizárja az Istent. De az imádkozó embernek átjárja az egész életét az imádság.

Van a tömjénfüstnek még egy nagyon érdekes vonatkozása. Hogyan is készül a tömjénfüst? A ministránsok jól tudják, de nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy mitől füstölög az a tömjénező. A tömjén szemecske olyan, mint egy kis kavics. Ezt a hideg kavics darabkát rátesszük az izzó szénparázsra. Amikor hozzáér, és egy kicsit ott van ez az izzó szénparázson, egyszer csak elkezdi eregetni ezt a nagyon illatos füstöt, a tömjént. De izzani kell a parázsnak ahhoz, hogy a kis, hideg kavicsocska eregesse ezt az illatos tömjénfüstöt. Ezek a hideg kavicsok a mi szavaink. Sokszor kopognak: lehet, hogy mondom az imádságot, nem is érzem, hogy ez felszáll az Isten felé. Azért, mert ilyenkor hideg a szívem, és nincs, ami feltüzesítse az imádságra. Hiába teszem rá a tömjénszemet a széndarabra, ha az nem izzik, akkor nem fog eregetni illatos tömjénfüstöt. A szívünknek izzania kell. A szívünknek lángolnia kell. A szívünknek tele kell lennie szeretettel az Isten iránt, és ha iránta tele van szeretettel, akkor mások iránt is, és akkor fog a lelkemből egyszerűen magától felszállni az Isten felé az imádság. Nem azért kell a szeretetre törekedni, hogy jó emberek legyünk és sok embernek segítsünk, hanem, hogy az Isten szeretete töltse meg a szívemet, és akkor minden gondolatom, minden csodálkozásom, minden töprengésem, minden kérdésem, még a vádaskodásaim is mind-mind imádsággá válik.

Tehát kell ez a tömjénszem, kell ez az izzó parázs, amely az imádságunkat ilyen felfelé szállóvá tudja tenni.”

Végül még egy szempontból mutatott rá érsek atya az ima erejére: „Itt most Hajdúnánáson hosszú ideje már a római katolikus testvérek befogadnak bennünket, hogy ebben a kedves templomban szálljon fel az imádság. Nagy elhatározást tettünk Gergely atyával és az itteni hívekkel, hogy saját templomot szeretnénk építeni, ahol a mi templomunkban szállhat fel majd az imádság. Nagyon-nagyon sok imádság kell ahhoz, hogy templom épüljön. Igen, a templom imádságból készül. Látszólag ez a tömjénfüst jellegtelen, hiszen néhány másodpercig látjuk csak, érezzük az illatát, fölfelé száll, aztán nem maradt belőle semmi. Pedig a lelkünkben nagyon sok marad. Ami a lelkünkben marad ezután a mai szertartás után, az sokkal fontosabb, sokkal mélyebben bele épül az életembe, mint az, amit éppen megvásárolok, megeszek, vagy magamra öltök. Az ember belső világa, ami az Istennel kapcsolatban van, az tud épülni igazán.

Ha itt Hajdúnánáson elegendő imádkozó ember van, tüzes szívvel imádkozni tudó ember van, akkor fel fog épülni ez a templom. Persze sok-sok minden más is kell még hozzá, sok áldozat, de amit én ezen a mai napon kérek a hajdúnánásiaktól és mindenki mástól is... ezt a tüzes szívet. Ezt a lángoló szívet, amely az imádság szavait valóban átalakítja, átformálja. És nemcsak a templomainkban kimondott imádságok, hanem az egész lényünk, az egész életünk is ilyen módon átalakul. Be fogjuk látni, hogy amikor itt majd a római katolikus templom közelében egy görögkatolikus templom is fel fog épülni, az egész várost átjárja majd ez az imádság, de ehhez nekünk nagyon sokat kell még imádkozni. Adja Isten, hogy ne csak a görögkatolikusok, római katolikusok és reformátusok, hanem minden Hajdúnánáson élő ember eljusson a nagyszerű felfedezésre: nem lehet Isten nélkül élni! Hiszen ha az Isten iránti szeretetem, mint szívemnek a tüze jellemez engem, akkor az olyan, mint a templomot betöltő tömjénfüst, beleng mindent.

Észrevétlenül elillant a szertartás ideje, a kivilágított utcákon igyekeztek a hívek haza, vagy az autóikhoz. Hazaérve még mindig érezni lehetett a tömjénfüstöt magunkon, így eszünkbe juthatott Fülöp atya tanítása: „Ami a lelkünkben marad ezután a mai szertartás után, az sokkal fontosabb!”

 

VEZETŐ HÍREK
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, amihez a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat a mag

Emlékezés Oláh Miklós atyára

A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász
 
AKTUÁLIS
VEZETŐ HÍREK
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, amihez a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat a mag

Emlékezés Oláh Miklós atyára

A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, a...
Erős roma középosztályra van szüksége az országnak, a... class=
 
A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyh...
A járvány idején sem tétlenkedik a Hajdúdorogi Főegyh... class=
 
Emlékezés Oláh Miklós atyára
Emlékezés Oláh Miklós atyára class=
 
Február óta senki sem kapta el a koronavírust a Szent Luk...
Február óta senki sem kapta el a koronavírust a Szent Luk... class=
 
"Lelkiismeretemhez és Isten igéjéhez vagyok kötve" - a M...
 
Derűs lelkű szolgálattal - püspökké szentelték Berta ...
Derűs lelkű szolgálattal - püspökké szentelték Berta ... class=