Emlékezzünk együtt...

"Felvirradt.

Március 15-ike volt 1848.

Tízedik évfordulója annak a nagy katasztrófának, mellyel a korszellem óriás keze a régi Budapestet a föld színéről eltörölte a jeges árvízzel, hogy helyet csináljon az újan emelkedő dicső főváros számára.

Másodszor követelte a korszellem azt a csodát, mely eltörölje a régi, korhadt Magyarországot s alapot teremtsen az új, az Európában számot vető, szabad Magyarországnak.” 

Jókai Mór: A márcziusi fiatalság (Visszaemlékezés)

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.[4] Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is. 

A március 15-i központi programok a hagyományokhoz híven reggel 9 órakor az Országház előtti Kossuth téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország lobogóját. Innen az ünneplők - a megszokott útvonalon - a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekarának vezetésével átvonulnak a nemzeti múzeumhoz. Itt fél 11-kor kezdődik a program, Tarlós István főpolgármester mond köszöntőt, majd Orbán Viktor miniszterelnök mondja el ünnepi beszédét.