Európai keleti katolikus püspökök konferenciája Bécsben

Az idei konferencia csúcspontja a bécsi Szent István-székesegyházban tartott Szent Liturgia volt, amelyet az osztrák közszolgálati televízió, az ORF III élőben közvetített.

A találkozó Christoph Schönborn bíboros meghívására szeptember 8-án, hétfőn kezdődött, a résztvevők az „Egység a sokszínűségben” mottó jegyében folytattak eszmecserét.

A tanácskozáson egyaránt terítékre kerültek az egyházak belső életét érintő, és társadalompolitikai kérdések. A bécsi városházán és az érseki palotában politikusokkal találkoztak, középpontban azzal a kérdéssel: miként járulhatnak hozzá az egyházak Európában a társadalmi kohézió, a béke és a megbékélés erősítéséhez, és hogyan működhet együtt politika és egyház e feladatban.

A záró sajtóközlemény szerint a püspökök kánonjogi és rítusbeli kérdéseket is megvitattak. Egyetértettek abban, hogy a jövőben a papképzésben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a keleti egyházak hagyományainak és sajátosságainak.

Az Európai Keleti Katolikus Püspökök Találkozóját minden évben más országban rendezik meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) védnöksége alatt.

A találkozó csütörtöki záróelőadását Németh Tamás professzor, a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának Keresztény Kelet Teológiai és Történeti Tanszékének vezetője tartotta. Előadásában felidézte, hogy a Habsburg Monarchia idején jelentős számban éltek keleti katolikusok a birodalomban: 1775 és 1918 között mintegy 1200 görögkatolikus diák tanult Bécsben. Közülük sokan váltak később az európai elit meghatározó alakjaivá. Németh egy új kutatási projektet is bejelentett, amelynek célja ezeknek a személyeknek és kapcsolataiknak a feltérképezése.

A professzor szerint a mostani találkozó hozzájárult a keleti katolikus egyházak ausztriai jelenlétének tudatosításához, amelyet eddig sokszor háttérbe szorítottak az ortodox egyházak mellett. A liturgiák rávilágítottak arra a sokszínűségre, amely a katolikus egyházon belül létezik.

Németh szerint az ausztriai keleti katolikus hívek ordinariátusa fenntartható és egységesítő intézménynek bizonyult, amely Christoph Schönborn bíboros és Jurij Kolasa általános helynök körültekintő vezetésének is köszönhető. Hozzátette: „A keleti katolikus egyházak, különösen a szórványban, komoly kihívásokkal néznek szembe, beleértve a latin egyházzal való kapcsolatukat is. Nemcsak az autonómiájukról, hanem a katolikus–ortodox kapcsolatok jövőjéről is izgalmas lesz látni, hogy Róma inkább a rugalmas megközelítést választja, vagy a merevebb irányelvekre támaszkodik.”

Az elmúlt évtized migrációs folyamatai – különösen a Közel-Kelet és Ukrajna háborús helyzete miatt – sok hívőt Nyugat-Európába sodortak. Ez a diaszpórában élő keleti egyházak számára egyszerre jelent kihívást és lehetőséget: egyrészt alkalmazkodniuk kell az új környezethez, másrészt szélesebb körben is láthatóvá váltak.

A lelkipásztori munka sajátosságai közé tartoznak a nyugati országokban létrehozott úgynevezett keleti egyházi ordinariátusok. Ezekben egy adott terület több keleti egyházát egy római katolikus püspök felügyelete alá rendelik. Ilyen ordinariátus működik Ausztriában, Argentínában, Brazíliában, Franciaországban, Görögországban, Romániában és Spanyolországban is.

A főpásztorok jövőre a Görögkatolikus Metropólia meghívására Máriapócson gyűlnek össze, 2026. szeptember 15. és 18. között.

A kathpress.at beszámolója alapján fordította: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye