Ez a templom Isten jelenlétének hírnöke - templom megáldás Tégláson

Az ünnepi szertartás az új oltár megszentelésével kezdődött. Díszes menetben érkezett meg az ereklye, amit Fülöp metropolita atya hozott a feje felett egy „áldozati tányérkán” azaz a diszkoszon.

Ezt követően a főpásztor huszonnyolcszor körbetömjénezte az oltárt illetve az arra elhelyezett ereklyét, amit végül az oltár közepén kialakított résbe tett.  

„A szent, dicső és fölötte dicséretes Szent Szperát vértanúnak és társainak imái által érdemesíttessünk méltóknak lenni, hogy ezen a szent oltáron a vérontás nélkül való legszentebb áldozatot bemutathassuk: az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében.” – hangoztak Fülöp metropolita szavai miközben illatos olajat vagyis műrót, majd forró viaszt öntött a résbe, és lefedte azt.

Ezt követően Fülöp metropolita atya védőöltözéket öltött, hogy lemossa az oltárt. Először szappannal kereszt alakban megjelölte az oltár lapját, majd kezével átmosta azt. Miután mindenhová jutott víz, száraz kendővel letörölte Seszták István főhelynök atya és Urgyán Antal parókus atya segítségével. Majd bor és rózsavíz elegye került az oltárra, s ezt szintén felitatták.

Végezetül műróval megkenték az oltárt, amit három réteg terítővel borítottak be: egy áthatolhatatlan viaszos terítővel, majd egy egyszerű fehér takaróval és egy díszes liturgikus oltárterítővel.

Az oltárszentelés után hintette meg szentelt vízzel Fülöp metropolita atya a díszes falakat, ami a Görögkatolikus Egyház, de mondhatni a magyar társadalom életében is egyfajta pecsét – utalt ezzel már a prédikációban Szent Pál apostol Korintusiakhoz írt levelének egy részletére, ami olvasmányként hangzott el ezen a napon.  

- Egy pecsétet teszünk le a frissen kifestett templommal, mi bizánciak ugyanis így beszélünk, ez a mi nyelvezetünk, ezáltal üzenünk. A mai, húshagyó vasárnapi evangélium sokat segít abban, hogy megértsük mi is az üzenet – folytatta tanítását a főpásztor. A végítélet példabeszédében Jézus Krisztus, mint az egész világ bírája jelenik meg előttünk. Ám a szentírási rész nem ráijeszteni akar a hívekre, hogy buzgóbban imádkozzanak és komolyabban vegyék a böjtöt – jegyezte meg Fülöp metropolita – hanem sokkal inkább vonzani akar. Érdemes megfigyelni ennek a példabeszédnek egy fontos részét, méghozzá azt, amikor a bíró sorolja, hogy mit tettek vele:

„Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, idegen voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és fölkerestetek”

Nem tetteket kér számon, – világított rá Fülöp metropolita – hanem azt sorolja fel vele mi mindent tettek. Az utolsó ítélet legfontosabb üzenete tehát az, hogy Jézus Krisztus, az ítélő bíró más most itt van közöttünk. A főpásztor hozzátette: teljesen félreértelmezi az evangéliumot az, aki azért akar jót cselekedni, hogy ha odakerül a bíró elé, akkor bizonyíthassa példás hozzáállását az élethez.

- Az evangélium üzenete az, hogy Jézus Krisztus itt van, lejött a Földre, és itt marad velünk a világ végezetéig. S az a dolgunk, hogy vegyük észre, lássuk meg őt, mert ott van a másik emberben, életem minden részletében, és az a hitetlen, aki nem veszi észre; függetlenül, hogy ezt valaki fölfogja vagy nem: az utolsó ítéleten, akivel találkozunk már most is itt van – hangsúlyozta a főpásztor.

Az Egyházunk segít meglátni Krisztust és ha belépünk ebbe a templomba meglátjuk Őt, ez a templom az Isten jelenlétének a hírnöke – tette hozzá Fülöp metropolita.

Csodás rendben vannak felfestve az ikonok, mert mindaz meg van festve, amit Krisztus értünk tett, vagyis az üdvösségtörténet játszódik le a szemünk előtt: Örömhírvételtől, a Megtestesülésen át egészen Krisztus haláláig, a Mennybemenetelig és Pünkösdig minden jelen van, amit a Megváltó tett értünk – tért ki a főpásztor a díszítés tartalmi részeire. Vagyis a templom láthatóvá teszi a mennyei liturgiát.

- Aki sokat jön ebbe a templomba, annak nyiladozni kezd majd a szeme és megérti mit jelent az Isten jelenléte, s mit jelent, amit Krisztus értünk tett; az a Krisztus, aki nem hagyott el bennünket, aki itt van velünk – világított rá Fülöp metropolita.

Prédikációja végén felhívta a figyelmet, hogy a keresztény élet lényege az, hogy felfedezzük Krisztust az életünkben, amire a közelgő nagyböjt remek alkalom. Ez az időszak pontosan azt segíti, hogy akarjam meglátni Krisztust: a lemondásokban, a nehézségekben is ott van Ő. Nem elég, ha megváltoztatom az étrendemet, minden egyes böjti lemondásomban találkoznom kell Krisztussal. Ő érte, ő vele vállalom ezeket a lemondásokat.

A Duna Televízió a Fülöp metropolita atya vezette Szent Liturgiát élőben közvetítette. A szertartás IDE KATTINTVA nézhető vissza.

A téglási egyházközséggel együtt ünnepelt Varga Judit igazságügyi miniszter, aki a szertartást követően beszédet is mondott. Kitért arra, hogy „a veszélyek korát éljük”, ami nemcsak a szomszédságban tartó háború fizikai kiterjedésének veszélyét, hanem az Európai Uniónak „a hagyományos európai értékeket tagadó Európát építő” tevékenységét is jelenti.

„Mi viszont úgy hisszük, hogy Európát zsidó-keresztény gyökerei táplálják” - hangoztatta a tárcavezető, hozzátéve, ennek építőkövei a hagyományos közösségek, a családok, a nemzetek és a történelmi egyházak. Az igazságügyi miniszter kifejtette, egy templom létrehozása túlmutat a kövek és téglák beépítésén, vagy a falak felhúzásán, minden új és felújított imaház, és ezzel megerősített közösség az ezeréves magyar keresztény kultúrát védő vár falában jelent egy oszlopot.

„Hisszük és valljuk, hogy ezen intézmények által olyan örök érvényű erkölcsi tanításokkal, olyan értékekkel gazdagodik a magyar társadalom, amelyek már kiállták az idők próbáját” – mondta Varga Judit.

Beszédében az ukrajnai háborút a kontinens keleti részének „legnagyobb, legnehezebb és sürgetően megoldandó” problémájának nevezte a miniszter, majd megerősítette, Magyarország a konfliktus kezdetétől kezdve a béke melletti álláspontot képviseli. Az ország tanult a két világháború nyújtotta történelemleckékből, ezért „mi a béke pártján állunk, és azt valljuk, minden vérrontás értelmetlen, a vitás kérdéseket a tárgyalóasztalnál kell eldönteni” – emelte ki. Varga Judit azt mondta, a kormány felelősséget érez az összes határon túli magyarért, így a 150 ezres kárpátaljai magyarság minden tagjáért, akik közvetlen életveszélybe kerülnének abban az esetben, ha Magyarország engedélyezné a saját területén át történő fegyverszállításokat.

„Eleget teszünk azonban minden erkölcsi kötelességünknek”, a háború kitörése óta egy szívvel dobbant meg a magyar társadalom és nyújtott segítséget – mondta, megjegyezve, az ország az ENSZ adatai szerint több mint egymillió Ukrajnából érkezett menekültet segített, 3100 tonna segélyszállítmányt küldött Kárpátaljára 7,2 milliárd forint értékben. Ez Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akciója, amely jelenleg is tart és folytatódik addig, ameddig szükséges – rögzítette Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter az egyházak és a kormány kapcsolatáról szólva azt mondta, a szoros együttműködés eredményeként a kabinet az elmúlt 13 évben 150 új templom felépítését, valamint háromezer imaház felújítását támogatta.

Az egyházi intézmények számának emelkedését örvendetesnek nevezve Varga Judit emlékeztetett: a történelmi egyházak 350 óvodát és 546 általános iskolát tartanak fenn, az általuk irányított 255 gimnáziumban pedig 55 ezer tanuló ül a padokban, ami a magyar gimnazisták összlétszámának negyedét jelenti.

Varga Judit példamutatónak és kitartónak nevezte a téglási görögkatolikus közösség munkáját. Emlékeztetett arra, hogy 1997-ben emeltek itt új görögkatolikus templomot, 2009-ben a parókia teljes rekonstrukcióját fejezték be, 2013-ban közösségi házat, majd játszóteret építettek a templomkertben, 2021-ben pedig ismét a közösségi ház fejlesztése következett. A téglási templom belső díszfestését 40 millió forinttal támogatta a magyar kormány, amit az egyházmegye saját forrása és a hívők adományai egészítettek ki. (Forrás: MTI)

Az összefogásban közreműködőknek köszönte meg a segítséget az ünnepség végén Urgyán Antal parókus atya.

- Az ikon, ablak a mennyországra, miként vallja ezt egyházunk. Jó itt lenni és kiszakadni ennek a megbillent világnak a szorításából – jegyezte meg Antal atya milyen jelentősége is van ennek az újabb mérföldkőnek.