A vecsernye, lítia és kenyérszentelés szertartása után a megáldott kenyérből és borból is részesültek az emberek. A megszentelt olajjal az utrenyei kánon alatt kente meg a kereszt jelével a virrasztók homlokát. Emellett az egyik legszebb pillanat az volt, amikor az amboni imádság után Bubrik Miklóst és Bubrik Mártont felolvasóvá avatta Fülöp atya. A két fiatalember már kisgyerekkora óta szolgál a közösségben.
Kocsis Fülöp a prokimenről beszélt: "Az igaz örvendezni fog az Úrban és benne bízni" (63,11)
Mint mondta, sokféle vigadozás és öröm van, de ezek mulandó örömök, mert világiak, csak ideig óráig töltik meg a szívet, utána újra marad az üresség és a vágyódás. Az igazi örvendezés az az Istenben való örvendezés, amely más öröm, mert másból táplálkozik, forrása az Isten, ezért tölti ki egészen az ember szívét. Az igazi örvendezés, az Istenben való örvendezés, amely más öröm, mint ahogy azt a nyolc boldogságban is látjuk. Az Istenben bízó lelki szegények, a sírók, az irgalmasok, az üldözöttek a világ számára megvetettek, ők az igazán boldogok, az igazán örvendezők. Mert ők látják meg az Isten országát. Igazzá az embert, Krisztus parancsainak a megtartása teszi, aki Igazság, az Út, az Élet. Igazzá válni a Krisztusban való mély hit által, a Vele való szüntelen kapcsolatban, imádságban lehet. Az Igazzá váltak vannak körülöttünk a templomban megfestve az ikonokon, akik Krisztust, az igazságot követték. Ez minden ember feladata, a szüntelen imádság által kapcsolódni Krisztushoz, így válhat az ember Krisztus követővé. „A felolvasóvá avatandó két fiatalembernek Miklósnak és Mártonnak, közösségünknek is ez legyen a legfontosabb az életünkben a szenteket követve igazzá válni az Úrban!” – fogalmazott a metropolita.
Legyen rajtunk az Isten áldása!