Fülöp metropolita: a mélyben gyökerező hagyományok fenntartása segít, hogy ne veszítsük el a valódi hitet

Maga a helyszín is nagyon különleges: a józsefvárosi evangélikus templom kevéssé ismert, hiszen valójában a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székházának második emeletén lévő nagyobb kápolnáról van szó. A liturgikus funkció mellett sokszor ad helyet konferenciáknak is. Végképp nem közismert, de ebben az épületben őrzik Luther Márton 1542-es végrendeletét is, amelyet Jankovich Miklós – katolikus vallású – gyűjtő vásárolt meg 1804-ben befektetési céllal. Halála előtt aztán úgy rendelkezett, hogy a hazai evangélikus egyháznak ajándékozza e ritka kincset.

Fülöp érsek-metropolita atya a magyarországi görögkatolikus egyház történetét dióhéjban összefoglalva arra mutatott rá, milyen hídszerepet tölt be Kelet és Nyugat között. A magyar törzsek már a Kárpát-medencébe vezető útjuk során találkoztak bizánci misszionáriusokkal. Vezéreink közül Bulcsú és Gyula meg is keresztelkedtek, előbbi 948-ban, utóbbi 953-ban. A 9. században az ősi Magyarország területén, a mai Szávaszentdemeteren már püspöki székhely volt, ennek püspöki címét egy ideig Szent Metód is viselte.

István király Bizánc-ellenessége nem vallási indíttatású volt, hanem kifejezetten politikai jellegű. Ezt az is bizonyítja, hogy Imre hercegnek eredetileg egy bizánci hercegnőt szántak hitvesül, s az is történelmi tény, hogy Szent Lászlónak élénk bizánci kapcsolatai voltak; lányát, Piroskát is az ottani trónörököshoz, Komnénosz Jánoshoz (II. Ióannész) adta feleségül. Eiréné (a szó jelentése: idegen) néven olyan nagy és kedvelt szentje ő az ortodox egyháznak, mint a katolikusnak Szent Erzsébet. A Hagia Sophia kevés ránk maradt szentábrázolása között is megtalálható.

A főpásztor elmondta: az előadásra készülve döbbent rá, hogy nem ő az első bizánci magyar metropolita – sírleletek bizonyítják, hogy Johannes, Turkia metropolitája 1028 januárjában részt vett az Alexiosz Sztuditész pátriárka elnöklete alatt lezajlott konstantinápolyi zsinaton, s ő a magyarok által lakott terület főpásztora volt.

A tihanyi barlanglakok is összekapcsolják a keleti és a nyugati kereszténységet, kezdetben bizánci szerzetesek laktak bennük, később egyre többet a bencések vettek birtokukba, de békés együttélésben volt a 11. században a két egyház. Ugyanez volt tapasztalható a csanádi Oroszlánoson, ahová a közeli Marosvárról telepítették át a görög szerzeteseket –teljes békességben élt egymás mellett a keleti és a nyugati szerzetesség.

Fülöp metropolita atya beszélt arról is, hogy az első egyházszakadás igazából nem is 1054-ben, hanem 1204-ben vált teljessé, amikor latin császárságot hoztak létre Konstantinápolyban. A két egyház unióját célzó kezdeményezések nagyon hamar elindultak, de a kis uniókból csak nagyon sokára lettek olyan egyházak, amelyek visszatértek a pápa kebelére.

A hajdúdorogi mozgalom kezdete, amely az önálló magyar görögkatolikus egyháztartomány kivívásáért indult el, 1868-ra datálható. A görögkatolikus liturgiának már a 18. századtól volt magyar nyelvű szövege, ám a hivatalos jóváhagyást csak jóval később, a II. vatikáni zsinaton celebrált liturgián kapta meg. A Hajdúdorogi Egyházmegye 1912-ben jött létre, a Görögkatolikus Metropólia pedig 2015-ben, amikor Ferenc pápa két új egyházmegyét is alapított. A három egyházmegyében összesen 250 ezer görögkatolikus hívő  él. Kocsis Fülöp szerint a bizánci egyház szerepe ma az, hogy rámutasson: a mélyben gyökerező hagyományok fenntartása segít, hogy ne veszítsük el a valódi hitet. 

A tanácskozásról szóló teljes beszámolót IDE kattintva olvashatják el.