Hol vannak a görögkatolikusok? Egy lépéssel előrébb?

Sokszor megkérdik tőlem, hol élnek a görögkatolikusok. Erre legszívesebben azt válaszolom, hogy két lábbal a földön, de két szemüket az égre függesztve – jelezve ezzel, hogy a mi keleti rítusú egyházunk nagyon földközeli, emberközeli, életszagú vallás, ugyanakkor csodálatos lelki magasságokba is képes fölemelni.

Szívesen feszegetem ezt a kérdést a lelki élet szempontjából is: hol állnak, hol tartanak hittestvéreink a lelki életben? Persze, mindegyikük máshol, hisz az indulás is különböző, a menetsebesség sem azonos, s mi magunk sem vagyunk egyformák. Mégis, lehet-e a görögkatolikus egyházra általános jellemzőt mondani: hol tartanak? Szívem vágya, hogy azt mondhassam, előrébb, mint tegnap, s hátrébb, mint holnap fognak. Azaz folyamatos fejlődésben. Hiszen a keresztény hit csak fejlődő lehet, állandóan mozgásban, változásban, az állandó alapokra épülő folyamatos növekedésben van. Nap nap után föl kell tennünk magunknak is a kérdést: Hol tartok ebben a fejlődésben?

De egyúttal 2021-ben azt is kérdezem, hogy fizikailag hol vannak a görögkatolikusok: Hol laknak? Hol élnek? Vajon elérjük-e őket? S ők elérnek-e minket, papokat, közösségeinket, templomainkat, szertartásainkat? Keresem, kérdezem, mert erre a kérdésre – ha valóban állandó fejlődésben vagyunk – már nem lehet úgy felelni, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

A 2021. esztendő a népszámlálás éve is lesz. Talán most rátalálunk azokra a görögkatolikusokra, akiket az Úr meghívott ebbe a nagy családba, de vagy elfelejtették azt, vagy eddig nem is tartották olyan fontosnak. A májusban szervezett adatgyűjtés nagy megerősítés is lehet, a közösségi és egyéni életben egyaránt. Érjük el testvéreinket! Érjük el, hogy ne legyen görögkatolikus, aki ne keresné meg azt a rubrikát, ahová magát bejelölve egyfajta hitvallást is tehet: igen, én ide tartozom, nekem ez fontos, támogatom, amit egyházam hisz, hirdet és tesz. Bár erről nyilatkozni nem kötelező, ezen a ponton tegyük meg ezt az egyszerű hitvallást: görögkatolikus vagyok.

A következő esztendőt arra szeretnénk szánni, hogy mindenkit elérjünk. Ne legyen hazánkban olyan testvérünk, akihez ne érne el a szavunk. Mindenki számára van személyre szabott üzenetünk. Éppen azért, mert Isten neki szóló személyes üzenetét közvetítjük. Sokféle módon jelenünk majd meg, rövidebb és hosszabb híradásokkal, elmélkedésekkel, képes vagy képtelennél képtelenebb bejelentkezésekkel.

Hogy ez az álom, ez a nagy görögkatolikus összefogás megvalósuljon, mindenkire szükségünk van. A naponta templomba járókra éppúgy, mint a hetente vagy havonta Szent Liturgián résztvevőkre, s szintúgy azokra is, akiket csak sátoros ünnepeken látunk, vagy akár akkor sem. Aki sorsánál fogva görögkatolikusnak lett keresztelve, az mind ebbe a különleges családba tartozik. Azt is szeretnénk bemutatni, sokakkal megértetni, hogy miért is különleges ez a nagy család, miért jó ide tartozni, mire lehetünk büszkék mi, görögkatolikusok, vagy inkább miért lehetünk hálásak, milyen értékeink vannak. Ezekből nem érdemes kimaradni. Sem pedig e nagyszabású görögkatolikus megmozdulásunkból. Mindenki csak egyet lépjen előre onnan, ahol van, oda, ahova Isten hívja. Hívásunk az ő vágyának közvetítője: hogy gyermekei ne távol legyenek, hanem közel, egyre közelebb hozzá. Ha mindez sikerül, már tettünk egy lépést görögkatolikus egyházunkban, s ki-ki a maga életében.