Imádságom, mint a tömjénfüst - Előszenteltek Liturgiája Vasváron

A korábbi években a Szűzanya tiszteletére végzett szertartásokon vehettünk részt, kapcsolódva a május és október havi, római katolikus Mária-tisztelethez, ún. paraklisz és akathisztosz imádságon, idén egy nagyböjti szertartást, az ún. Előszenteltek Liturgiáját végezte Antal atya. 

Az Előszenteltek Liturgiája a bizánci egyház sajátos nagyböjti szertartása. Szerdán és pénteken, valamint a nagyhét első három napján végezzük. (Vasváron kivételesen csütörtöki napon.)
Ősi előírás szerint nagyböjtben nem végeztek hétköznap liturgiát, az egyház azonban hetente kétszer biztosítani akarta az áldozást híveinek, éppen a böjtben való megerősítésért. Ezért jött létre az Előre megszentelt áldozatok Liturgiája, amely átváltoztatás nélküli, ünnepélyes áldoztatási szertartás. Az első része nagy alkonyati istentisztelet, a második pedig a Szent Liturgia menetét követi áldozással. Latin szertartású megfelelője a nagypénteki csonka mise. 

A vasvári szertartáson nem csak görögkatolikusok vettek részt, - Szombathelyről, Zalaegerszegről, Kőszegről, Jákról,- hanem római katolikusok is, és a kiosztott énekszövegek segítségével bekapcsolódhattak a szertartásba. Hiszen, ahogyan a liturgián énekli a pap: Krisztus világossága mindenkinek világoskodik! -  Erre a hívek, az olvasmány után, újra meg újra, szinte dicsőítő, ujjongó örömmel, állva ismétlik a gyönyörű dallamú éneket, a 141. zsoltár szavait:

Igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt!

Végül Antal atya zárógondolataival adott útmutatást. Mint ahogyan a VIII. századi, vértanúságot szenvedett húsz szerzetes a Szent Száva kolostorban, - akiknek józan ésszel el kellett volna menekülniük a barbárok támadásai elől, - hűséggel kitartott a szerzetesi élet mellett, és a kolostorban maradt, - nekünk is ki kell tartanunk, minden fenyegetés, külső támadással szemben: Krisztus a mi egyetlen és végső menedékünk.

Szeretettel köszönjük a vasvári verbita atyáknak, Fransis plébános atyának a lehetőséget és a helyet ebben a szép templomban, Fabien atyának pedig a részvételéért, közreműködéséért és segítségéért. 

(A beszámoló eredetileg a vasvári újságban jelent meg és maga a szertartás még a nyilvános istentiszteletek korlátozása előtt történt!)