Előzmények
2010. január 6-án Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya megalapította a Debrecen-Tócóskerti Görögkatolikus Szervezőlelkészséget, majd egy hónapra rá Debrecen Város Önkormányzatának köszönhetően használatba kapták a Derék utca és a Holló László sétány által határolt telket lelki hajlék és közösségi ház építésére.
A templom építését már nagyon régóta tervezték, anyagi források hiánya miatt azonban nem tudták elkezdeni a megépítését. Az elmúlt években az Főegyházmegye jelentős támogatást kapott állami forrásokból, melyeknek köszönhetően a saját forrásokat ide tudták csoportosítani, így e városrész közössége is végre saját lelki hajléknak örülhet.
2018-ban a Hajdúdorogi Főegyházmegye tervpályázatot hirdetett, hogy így válasszák ki a Szentháromság görögkatolikus templom építész-tervezőjét és a templom tervét is. Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya május 4-én bejelentette: a tervezői pályázat első díját - hétszázezer forintot és továbbtervezésre vonatkozó szerződést - Fiers Márton és Lovas Katalin munkája nyerte. Elkezdődtek a tervezővel a szakmai egyeztetések s 2019 tavaszára elkészült a templom és a közösségi ház kiviteli terve.
A templomról
A Görögkatolikus Egyházban a szakrális építészet hagyománya újjáéledőben van, és szeretné elkerülni a modern építészet olykor meghökkentő, de erőltetett, vagy semmitmondó „akrobatikáját”. Jogos kívánság, hogy indokolatlanul ne térjen el attól az építészeti örökségtől, amely egy hagyomány-rendszer része, és a teológiai felfogással, a liturgiával és az ikonográfiával együtt, egységes egészet képez.
A magyar görögkatolikus templomépítészetnek a 15. századig visszavezethető hagyománya van, amelyet a fennmaradt templomépületek igazolnak. A magyarországi (és a Kárpátok mentén élő) hagyomány hangsúlyosan ragaszkodik a bizánci tradícióhoz, eleget tesz a bizánci rítus térszervezési feladatainak, ugyanakkor azt a közép-európai látásmódnak és a helyi gyakorlatnak megfelelően fogalmazza meg.
A templomépület megformálásában kettős szimbólumrendszer érvényesül: kozmikus és üdvtörténeti. A szimbolikus rendszerek horizontális és vertikális irányban egyaránt kifejezésre jutnak. A templom tájolása is ősi hagyományt követ, így a szentély Keletre néz, kupolája pedig Isten Országát szimbolizálja.
A szentelés szertartása
Hosszú időn át adott otthont a görögkatolikus híveknek a Szent Család római katolikus templom, a hála jeléül innen indultak el a püspökök a papsággal s vitték át az ereklyét az új görögkatolikus templomhoz. A hagyományoknak megfelelően senki nem léphetett be az új templomba, annak ugyanis üresen kellett fogadnia a főpásztort, az asszisztenciát, majd a híveket.
Az oltár fölkenésének és felöltöztetésének szertartásán a főpásztorok elsőként a vizet, illetve a bor és rózsavíz keverékét áldották meg, végül megszentelt olajjal kenték meg az oltárt. A ceremónia a templom falainak megáldásával ért véget.
Ezt követően kezdődött az ünnepi Szent Liturgia, melyen Ábel püspök atya prédikált.
„Isten országa köztetek van!” – ez a mondat adta tanításának alapját, amivel szerinte össze is lehet foglalni Jézus Krisztus evangéliumát, aki eljött, hogy ezt az Örömhírt megossza velünk. Az Ő eljövetele hirdette és hirdeti egészen napjainkig, hogy Isten ország köztünk van – a karácsony ugyanezt az üzenetet hordozza magában. – Az Örömhírről tanúságot tenni nemcsak a Megváltó tud, aki felkészítette tanítványait, hogy hirdessék ezt az Örömhírt az egész világon. Sok időbe telt mire felkészítette az apostolokat, s mire megértették és rádöbbentek arra, hogy az élet különböző helyzeteiben ez az Örömhír erőt ad nekik a megpróbáltatások, nehézségek közepette; de aztán öröm töltötte el a szívüket és még az életüket is képesek voltak feláldozni ezért az Örömhírért – világított rá püspök atya.
Azt, hogy Isten országa köztünk van hirdeti a mai napon felszenelt templom is. Mindazok számára, akik elmennek majd előtte és betérnek ide ez az egy mondat az, ami összefoglalja ennek a templomnak a jelentőségét és fontosságát. – Ez a nap mintegy előünnepe karácsonynak, beteljesedett és itt áll mindannyiunk örömére. Azzal, hogy az Úr Jézus meghirdette az Isten országát feladatot is bízott ránk, hogy a szívünkben kell hordozni mindannyiunknak ezt az Örömhírt és tovább kell adni.
Majd arról elmélkedett a Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora, hogy vajon mennyien járnak templomba, veszik komolyan azt az örömhírt, hogy Isten országa közöttünk van? Mit jelent számunkra az ünnep, amire készülünk? A mindennapjainkban is azon van a hangsúly, hogy az Isten országa közöttünk van? Feltehetően nagyon sokan mennek el egy-egy ünnep mellett és mennek majd el emellett a templom mellett is.
Felvetéseit egy történettel szemléltette: egy metróállomás kijáratánál, egy szemeteskuka mellett megállt egy ember, elővett egy hegedűt és elkezdett rajta játszani. Gyönyörűségesen, szép dallamokat játszott majd egy órán át, sokan elmentek mellette, de mindössze 32 dollárt kapott ezért cserébe. Jobban oda figyeltek volna rá, ha tudják, hogy egy 1713-ban készített, több milliárdot érő Stradivari hegedűt szólaltatott meg a Grammy-díjas Joshua Bell? A művész előtte pár nappal Bostonban adott telt házas koncertet, százdolláros jegyáron…
– Vajon mi emellett a rendkívüli hír mellett, amit Jézus Krisztus mondott, hogy Isten országa köztünk van hányszor megyünk el figyelmetlenül? Vajon mi értékeljük azt, hogy Krisztussal nem az utcán, a metróban találkozhatunk, hanem egy elkülönített helyen, ami neki van szentelve? – emelte ki püspök atya. Tanítását azzal zárta, hogy a Jóisten áldása kísérje mindazokat, akik fáradoztak és áldozatot hoztak ennek a templomnak a felépítéséért. Mindenki más feladata pedig legyen az, hogy minél többekhez eljutassa az üzenetet, amit a templom hirdet, hogy részesítsék az Örömhírben s ezáltal rátaláljanak a Jóistenre.
A hála szavai
A szertartást követően elsőként Jaczkó Dániel atya adott hálát azért, hogy felépülhetett ez a templom Magyarország Kormányának, a Hajdúdorogi Főegyházmegyének és nem utolsó sorban a nagylelkű hívek támogatásának köszönhetően.
A gyülekezet nevében Szilvási János világi elnök mondott köszönetet, s emlékeztetett: volt idő mikor összeférhetetlen volt az a gondolat, hogy görögkatolikus templom épüljön a modern lakótelep szívében, most pedig milyen szépen beleolvad ebbe a környezetbe. Úgy gondol rá, mint egy kis ékszeres dobozra, hiszen látja lelki szemei előtt, hogy milyen lesz kifestve, berendezve, benne tele élettel. – Most még kissé csupasz, de aki tudja, hogy milyen egy görögkatolikus templom belülről az látja azt is, amit én: az ikonosztaziont, a festett kupolát és falakat, padokat, gyertyatartókat, érzi a tömjén illatát. Ez nem vízió, és ha az egyházközségen múlik meg is fog valósulni, hiszen lehet pandémia, háború vagy válság az egyházközség erősebb, mint valaha.
Az ünnepségen részt vett Papp László is. Debrecen polgármestere kiemelte, büszke arra, hogy Debrecenben nemcsak gyárakat, hanem templomokat is építenek.
– Amikor a világ egyre jelentősebb részén veszítenek a vallások a befolyásukból, amikor sok helyen a hívők számának csökkenése miatt templomokat zárnak be, akkor Debrecenben mi templomot építünk. A vallási közösségek erős építkezése jellemzi a várost, s egyházaink életét – mutatott rá. Hangsúlyozta: Debrecen büszkén vallja magát olyan városnak, ahol az itt működő egyházaknak a 21. században is meghatározó szerepük van a város életében: óvodákat, általános és középiskolákat, s felsőoktatási intézményt tartanak fenn.
Nagy szolgálatot tesznek szociális területen, s mindemellett az elmúlt tíz évben végbement Debrecen történetének legnagyobb egyházi infrastruktúrafejlesztése. – Szinte mindegyik templomunk megújult az elmúlt években, s a meglévők mellett új egyházi bölcsődék, óvodák, iskolák épülnek. Ennek meg is van az eredménye: a debreceni gyerekek negyede egyházi fenntartású oktatási-nevelési intézménybe jár. Ez is mutatja, hogy Debrecen nem elengedi, hanem építi az egyházakkal való jó együttműködést – hangsúlyozta Papp László. A polgármester úgy véli, az új templommal egy új közösségteremtő, azt megerősítő tere jött létre ennek a tócóskerti városrésznek.
A tócóskertiekkel ünnepelt Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár is.
Mint mondta: felemelő érzés megtapasztalni azt, hogy hazánkban új templomok épülnek és közösségeink megerősödnek. A Hungary Helps missziója révén a világot járva sok helyen megtapasztalta, hogy a keresztény közösségek megmaradásának alapeleme az, hogy ha van hol összegyűlniük. Ugyanakkor nagyon sok helyen nem lehet szabadon a vallást gyakorolni, hiszen több mint háromszázmillió keresztényt üldöznek napjainkban. Ezek az emberek az életüket kockáztatják, amikor szentmisén vesznek részt, mindeközben pedig Nyugat-Európában érdeklődés hiányában lebontják vagy szórakoztató hellyé nyilvánítják a templomokat, s az úgynevezett politikai korrektség jegyében eltávolítják a közterekről a keresztény emlékeket. Szélsőséges szervezetek pedig a Közel-Keleten vagy Afrikában a földdel teszik egyenlővé a szent helyeket.
– Ezzel szemben a Magyar Kormány azt vallja: az ember vallásszabadsága mindennél előrébb való, ezért is támogatjuk az új templomok felépülését. Az elmúlt 12 év alatt Kárpát-medence-szerte több mint háromezer templom megújulását és kétszáznál is több új templom felépüléséhez járultunk hozzá. Ez egy üzenet is a világ számára, hogy ragaszkodunk a kereszténységünkhöz – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: történelmi nagyjaink, Istenbe vetett hitükkel igyekeztek megőrizni mindazt a keresztény, kulturális örökséget, melyet Szent István királyunk hagyományozott ránk. Ez tartja egybe ma is nemzetünket, ennek ékes példája a Szentháromság templom is.
Szervezőlelkészségből parókia
Kiss László áldozópap volt az első, aki megkezdte az itteni görögkatolikus hívek közösségbe gyűjtését. Őt követte 2010-ben Terdik János atya, aki ez év nyaráig szolgálta a közösséget, most pedig már Jaczkó Dániel atya felel a hitéletért.
Az elmúlt időszakban nemcsak a létszám gyarapodott, de különböző korosztályokat is sikerült megszólítania a szervezőlelkészeknek. A hívek nemcsak a lelki hajléknak örülhetnek, hanem annak is, hogy ettől a naptól parókiai rangra emelte az egyházközséget Fülöp metropolita atya, Jaczkó Dániel atyát pedig parókusnak nevezte ki.