Izgalmas részleteket tudhatunk meg a magyar görögkatolikus egyház történetéről

Izgalmas részleteket tudhatunk meg a magyar görögkatolikus egyház történetéről

2022-05-12 10:27:28
Szerző: Király András
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
Budapest
Előadás
Görögkatolikus Médiaközpont
interjú
Keleti teológia, bizánci lelkiség képzés
A magyar görögkatolikusok kalandos és küzdelmekkel teli történetét ismerhetik meg a Keleti teológia, bizánci lelkiség című szabadegyetem következő előadásán május 12-én, csütörtökön este 6 órakor a budapesti Párbeszéd házában. Az előadóval, Janka György egyháztörténésszel, görögkatolikus pappal beszélgettünk.

- Miről hallhatnak az érdeklődők az előadáson?

- Az előző előadásokon a távolabbi előzményeket (egyházszakadás, bizánci hatások, bizánci kereszténység jelenléte a Kárpát-medencében, uniók) hallhattuk, a következő előadás során a magyar görögkatolikusok történetét tekintjük át az unióktól kezdve. Megismerhetjük azt a Munkácsi-, Eperjesi- és Nagyváradi Egyházmegyék területén kialakuló, alulról építkező mozgalmat, melynek célja a magyar liturgikus nyelv használatának engedélyezése volt. A 19. századot ez a küzdelem határozta meg a magyar görögkatolikusok életében. Az 1700-as évektől jelentkező mozgalom előbb énekeskönyvek, szertartáskönyvek magyarra fordításában mutatkozik meg, majd az erőteljes és egyre hangosabb hajdúdorogi mozgalomban. A küzdelem 1912-ben ér véget, amikor Szent X. Piusz megalapítja a Hajdúdorogi Egyházmegyét.

Az immár hivatalosan is magyar görögkatolikus egyház történetét püspökeink tevékenységén keresztül tekintjük majd át. Van miről beszélni, hiszen a 20. század rengeteg nehézség elé állította a magyar görögkatolikusokat, de kitartásuk meghozta gyümölcsét, hiszen immár metropólia vagyunk három egyházmegyével.

– Miért kellett a magyar nyelv használatáért küzdenie a magyar görögkatolikusoknak?

– Az uniókat követően a Magyar Királyság területén élő, Rómával egyesült egyházak hivatalos liturgikus nyelve az ószláv és a román volt (a keresztelési anyakönyveket is ószlávul kellett vezetni). Amikor napirendre került a magyar nyelv használata, a trienti zsinat dekrétumára hivatkozva utasították ezt el, mely a Szentszék hatáskörébe utalta a liturgikus nyelv kérdését. A 18. század végétől minden tiltás ellenére egyre több szertartást végeztek magyarul. A Hajdúdorogi Egyházmegye alapítóbullája az ógörögöt írja elő liturgikus nyelvként, melynek alkalmazása gyakorlati nehézségekbe ütközött, hiszen az ország 41 százaléka analfabéta volt, rengetegen magyarul sem tudtak írni-olvasni, nemhogy ógörögül.

- A román nyelv miért volt engedélyezett?

- Ez mindig vita tárgyát képezte, hiszen a keleti egyháznak gyakorlata volt, hogy a nemzeti nyelvet használták a liturgiában. A románoknak az volt a „szerencséjük”, hogy az erdélyi fejedelmek korábban (még mikor ortodoxok voltak) arra kötelezték őket, hogy az ószláv helyett román nyelvet használjanak (azt remélve, hogy így majd a reformáció felé tudják őket terelni.) A románok uniójakor ők már románul végezték a szertartásokat. Az ungvári unió 1646-os megkötésekor még nem vetődött föl a magyar nyelvhasználat kérdése, sőt, a nemzetiségi kérdés sem.

- Hogyan lett végül kanonizált nyelv a magyar?

- Dudás Miklós püspök bátorságának köszönhető a magyar liturgikus nyelvért folytatott küzdelem vége, amikor 1965. november 19-én 2500 zsinati főpap jelenlétében mutatott be teljesen magyar nyelvű Szent Liturgiát a Szent Péter-bazilikában. Evvel hivatalosan is engedélyezett lett a magyar nyelvhasználat a görögkatolikusok számára. A történet végére az tette föl a koronát, hogy 1991. augusztus 18-án maga II. János Pál pápa mutatott be teljes egészében magyar nyelvű Szent Liturgiát a görögkatolikusok lelkiségi központjában, Máriapócson. A 19. század legvérmesebb hajdúdorogi görögkatolikusai sem álmodtak arról, hogy a római pápa magyarul végez majd görögkatolikus szertartást.

- Milyen nehézségekkel kellett még szembenézniük a magyar görögkatolikusoknak?

- A liturgiájuk, rítusuk miatt még a 19. század végén is oláhoknak, rusznyákoknak, oroszoknak tartották a görögkatolikusokat, ami felettébb bántotta őket, hiszen magyar hazájukhoz és a Szentszékhez egyaránt hűségesek voltak. Óriási volt a társadalmi lemaradásuk is, hiszen alapvetően a jobbágyság sorában éltek görögkatolikusok. Nem volt polgárosodó rétegük, arisztokráciájuk, iskolahálózatuk, nyomdáik, magasan képzett papjaik. A vegyesházasságok esetén magától értetődő volt, hogy a görögkatolikus félnek kell elhagynia vallását. Alig alakult meg a Hajdúdorogi Egyházmegye, kitört a világháború, majd jött a trianoni döntés, melynek következtében az egyházmegye jelentős része új országok közigazgatása alá került. A kommunizmus pedig a totális ellenőrzés és megfélemlítés évtizedeit jelentették a görögkatolikus egyház számára is.

- A környező országokban a kommunizmus alatt betiltották a görögkatolikus egyházakat. Hogy kerülte el ezt a sorsot a magyar görögkatolikus egyház?

- Ennek egyik legfontosabb oka, hogy Magyarországon elenyésző volt az ortodoxok száma, egy kétszázezres egyházat nem lehetett beolvasztani egy húszezres közösségbe. Még maguk az ortodoxok sem voltak egységesek, az itt élő szerb, román és magyar ortodoxok mind a saját útjukat járták. Egy másik ok, hogy papjaink nagyon erősen katolikusok voltak. Galíciában például sokkal nagyobb számban váltak ortodoxszá a szovjet nyomás hatására, mint Kárpátalján. Az ott élő magyar görögkatolikusok nagyon erősen ragaszkodtak katolikus hitükhöz. A vértanú püspökök, papok példája nagyon megerősített őket. Ki kell még emelnünk a kárpátaljai magyar papnék kiállását is, akik sokszor több gyermek mellett is határozottan kiálltak amellett, hogy férjük tagadja meg az ortodoxiába való áttérést, holott ez egzisztenciálisan is ellehetetlenített őket. A magyarországi kommunista vezetés valószínűleg belátta, hogy jobban járnak, ha a teljes betiltás helyett inkább a totális ellenőrzés mellett döntenek.

- Lehet beszélni az államhatalommal együttműködő görögkatolikus papokról, püspökökről?

- XIII. Leó pápa mondta a Vatikáni Levéltár történészek számára történő megnyitásakor, hogy az igazságot fel kell tárni, az igazsághoz ragaszkodni kell. Az adott korszak eseményeit azonban mindig az adott kontextusban kell értékelnünk. Meg kell vizsgálnunk, milyen lehetőségek voltak az egyház számára a kommunizmus legsötétebb idejében. Azt, hogy a diktatúra nem áll meg sehol, jelezte a katolikus iskolák államosítása és Mindszenty letartóztatása 1948-ban, majd a hercegprímás bebörtönzése 1949-ben, 1950-ben a szerzetesrendek szétszóratása. Kádár János törvényrendelete kimondta, hogy egyházi elöljáró csak az állam beleegyezésével nevezhetett ki bárkit is bármilyen pozícióba. A totális kontroll alól nem lehetett kibújni. Magyarán csak az államhoz lojális(nak tűnő) személyeket lehetett kinevezni. Sosem tudjuk meg, hogy az állammal együttműködő egyházi személyeket mivel fenyegették meg. Hányan mondanánk ma nemet, ha családtagjainkkal fenyegetnének meg? Egy másik fontos dolog volt, hogy az egyházunkat így, vagy úgy, de mentsük meg. Minél több gyerek részesüljön szentségekben, járjon hittanra, minél több házasság köttessen templomban. A határokat aztán ki-ki másképp feszegette. A kommunizmus alatt kinevezett két püspökünknek tehát eleget kellett tennie ezeknek a kritériumoknak, de az intézkedéseik fényében látjuk, hogyan próbálták a lehetőségeikhez képest életben tartani és fejleszteni egyházunkat.

- Kinek ajánlja a csütörtöki előadást?

Szeretettel ajánlom a görögkatolikusoknak, és minden más felekezetű, vagy felekezethez nem tartozó érdeklődőnek, a történelmet kedvelőknek, hiszen a 19-20. század egyháztörténelmének egy érdekes fejezetébe nyerhetünk bepillantást.

A magyar görögkatolikus egyház története

Előadó: dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára

2022. május 12. csütörtök, 18 óra, Párbeszéd Háza (Budapest, Horánszky u. 20, 1085)

Az esemény díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a keleti.teologia@szentatanaz.hu címen lehet.

Az előadást YouTube csatornáján élőben közvetíti a Görögkatolikus Médiaközpont.

Ide kattintva elérhető az előadás.

VEZETŐ HÍREK
Úton vagyunk - Már lehet jelentkezni az idei Ifjúsági Gyalogos Zarándoklatra!

Két keréken érkeztek az Istenszülőhöz

Megjelent a Vigilia júliusi száma, a görögkatolikusokkal a középpontban
 
AKTUÁLIS
A világ első operája lesz hallható a Metropólia székházában
 
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Úton vagyunk - Már lehet jelentkezni az idei Ifjúsági Gyalogos Zarándoklatra!

Két keréken érkeztek az Istenszülőhöz

Megjelent a Vigilia júliusi száma, a görögkatolikusokkal a középpontban
 
AKTUÁLIS
A világ első operája lesz hallható a Metropólia székházában
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
A világ első operája lesz hallható a Metropólia székh...
A világ első operája lesz hallható a Metropólia székh...
 
Elhunyt Erdei József bazilita szerzetes
Elhunyt Erdei József bazilita szerzetes
 
Megjelent a Vigilia júliusi száma, a görögkatolikusokkal...
Megjelent a Vigilia júliusi száma, a görögkatolikusokkal...
 
Úton vagyunk - Már lehet jelentkezni az idei Ifjúsági Gy...
Úton vagyunk - Már lehet jelentkezni az idei Ifjúsági Gy...
 
Két keréken érkeztek az Istenszülőhöz
Két keréken érkeztek az Istenszülőhöz
 
Görögkatolikus motorosok zarándoklata
Görögkatolikus motorosok zarándoklata