"Jó látni, hogy hónapról-hónapra erősödik a kis közösségünk" - nem tétlenkednek a szórványban élő görögök

Mi, itt Zalaegerszegen és környékén élő görögkatolikusok nap, mint nap tapasztaljuk, hogy Nyugat-Magyarországon nagyon kevesen ismerik a keleti rítust, mégis megtörténhetett, hogy a zalaegerszegi Házasság hete alkalmából meghívták szervezőlelkészünket, Elek Antal atyát a „Kérdezd a papot!” pénteki programra. A házasságról szóló beszélgetésen részt vett még Hodánics Péter zalaegerszegi református lelkész és Kovács József római katolikus káplán a helyi Mária Magdolna Plébániáról.

A többféle témakört körüljáró beszélgetésből (pl. válságban van-e házasság, házastársi és Istenkapcsolat, gyermeknevelés, fiatalok és az internet, rekreáció) egy szó maradt meg bennem a házassággal kapcsolatban: az engedelmesség, ami az élet minden területén kiemelkedően fontos. A házassági fogadalmunk megtartásával Isten parancsának engedelmeskedünk, ezáltal nyerjük el Isten kegyelmét. Mindenki jókedvre derült, amikor elhangzott Szent Porfíriosz atya tanítása, amelyet egy olyan embernek mondott, aki félt megházasodni, hátha rossz asszonyt talál: „Egy rossz asszony jó alkalom lehet számodra arra, hogy elnyerd a Paradicsomot!”

A fórum végén aztán jöttek a kérdések elsősorban a görögkatolikus és a római katolikus vallás hasonlóságairól, különbözőségeiről. Jó volna, ha minden héten lenne hasonló alkalom itt Zalaegerszegen!

Másnap mintegy 8 kilométeres, görögkatolikus családi kirándulást szerveztünk a város környékére. Rövid imádság után indult el a zarándoklatra kis csapatunk a zalabesenyői Szent Anna templomtól, majd meredek kaptatókon értünk fel a hegygerincre, a 13 éve épült Szent Péter és Szent Pál kápolnához.

Miután a kápolnát megcsodáltuk, elénekeltük a „Mennyei király, vigasztaló” kezdetű Szentlélek-hívó éneket, majd folytattuk utunkat a Luka- és Jánka-hegyen, gyönyörködve a zalaegerszegi panorámában. Napsütéses kirándulásunk során érintettük a jánka-hegyi haranglábat és keresztutat, majd a kedvelt Gyuri Csárdában elköltött bőséges ebéd után a csárda kilátójából beláthattuk az egész várost.

Innen lesétálva indultunk vissza Zalabesenyőbe, az Alexandriai Szent Katalin nevét viselő, XIII. században épült kápolnához, ahol Szent Liturgián vehettünk részt, ezzel koronázva meg a napot és ünnepelve a halottak szombatját. A hosszú út során volt lehetőség a személyes kapcsolatok építésére, egymás életének, gondjainak megismerésére; tervezgettünk, álmodoztunk a megkezdett görögkatolikus közösségi életünk folytatásáról, a továbbfejlesztés lehetőségeiről is. Talán mind a tizenöt résztvevő nevében mondhatom, hogy ez a nap mindannyiunknak testi és lelki felüdülést nyújtott.

A következő két hónapban három programmal szeretnénk folytatni a hétvégi élményeinket: közös részvétel egy bakonybéli geotúrán, Vasváron előre megszentelt áldozatok liturgiáján, valamint a nagyheti szertartásokra való felkészülési alkalmakon Szombathelyen.

Többször elhangzott a számból ez a kis szlogen: kicsi a bors, de erős! Jó látni, hogy hónapról- hónapra erősödik a kis közösségünk! Istennek legyen hála érte!