Elmélkedés Keresztelő Szent János születésének ünnepére

„János az ő neve”, már nevével is vallja: Isten (Jahve) megkegyelmez. Ez már élete első mozzanataiban is  megmutatkozik, mikor Mária köszönti Erzsébetet, János anyja méhében örvendve repesett. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy számunkra mi okoz örömöt az életben, mi tesz bennünket boldoggá, mik azok a dolgok amikre vágyunk?

Sok dolog van az életben, amiről azt gondoljuk, érdemes fáradoznunk, áldozatokat hoznunk érte. Vajon Istennek mennyit adunk az életben? János egész életét odaadta. Számára nem csupán anyja méhében volt öröm Jézussal találkozni. Ő egész életében böjtölt, imádkozott és Istent kereste, mert benne, az ő kegyelmében találta meg élete értelmét.

Az apostolok böjti időszakában vagyunk, és a mai napon, pontosan 6 hónappal Karácsony előtt ünnepeljük János születését. Jézus keresztelője, aki sokat böjtölt, imádkozott, a mai napon mégis az örömhír prófétájaként jelenik meg. A megváltóra mutat, az isteni kegyelmet hirdeti az ő születése.

Nyáron a legtöbb ember testi feltöltődést, pihenést, nyaralást tervez, hasonló dolgokban keresi az örömöt. János születése épp Isten örömhírére akarja felhívni a figyelmünket. Már nemcsak a földi dolgokban kell keresnünk a boldogságot. Az emberek számára új távlatokat nyit Isten Jézus születésével, és most, 6 hónappal hamarabb János születése ezeket jelzi számunkra: Isten megvált bennünket, Isten végtelenül szeret minket, Isten megkegyelmez. Ezért is ír róla így Krétai Szent András: „Ma megszüli Erzsébet a próféták zárókövét és az apostolok elsőjét, a tisztaságos földi angyalt, a mennyei embert, az Ige szavát, Krisztus katonáját és Előhírnökét, az Ígéret fiát, aki előre röpösött és születése előtt előre hirdette az igazság napját…”

A mi feladatunk az, hogy János példáját követve mi is Istent valljuk meg e világban. Gondoljuk végig, Isten mennyi kegyelmet ad nekünk, mennyire szeret bennünket, mennyire fontosak vagyunk számára! Ha ezt megtesszük, talán mi is rájövünk, hogy az igazi öröm nála van, hogy a végső boldogságot benne találhatjuk meg. Adjuk oda önmagunkat Istennek, hogy mi is az ő hírnökeivé válhassunk, így mi is róla teszünk majd tanúságot életünkkel. Amen.