Már visszanézhető a Keleti teológia, bizánci lelkiség képzés negyedik előadása

"Bizánci lelkiség, bizánci misztika" volt Baán István atya előadásának a címe, amelyet rögtön meg is magyarázott kezdésként. Fontos tudni ugyanis, hogy bár a Bizánci Birodalom 1453-ban elbukott, szellemi és lelki közege máig eleven világszerte azokon a helyeken, ahol az ortodox egyház megtalálható.

„Az egyház minden bizonnyal egy szalmakazal benyomását fogja kelteni Önökben, ne lepődjenek meg rajta, mert ez elkerülhetetlen akkor, ha a szentlélek működését szabadon hagyjuk tevékenykedni, és nem mi akarunk a helyébe kerülni.”-  lehetett látni a kivetítőn István atya előadásának tételmondatát, melyet úgy magyarázott, hogy az előadás címében feltüntetett lelkiség első sorban a szentlélekre utal. Ha ugyanis a szentlélek az embert isteni oldalról közelíti meg, akkor ehhez magától értetődően kapcsolódik a szabadság fogalma.

„Az Egyházban a lélek első sorban a szabadságot jelenti és ezért az előadás azt is szeretné célozni, hogy az Egyházat, ha egy nagy szénakazalhoz hasonlítjuk, akkor most csak néhány szál lesz belőle kiemelve.” – magyarázta Baán István atya, majd röviden a misztika szó jelentésére is kitért. Mint mondta a mai kultúrában elsősorban a különleges és rendkívüli eseményekre, jelenésekre szokták alkalmazni, azonban a bizánci gondolkodásmódban a misztika szorosan kapcsolódik a misztériumhoz, a titokhoz, méghozzá ahhoz a titokhoz, az Isten örök üdvözítő titkához, amelyet Jézus Krisztusban nyilatkoztatott ki és a szentlélek által adott át nekünk.

A nyugalmazott egyetemi tanár teljes előadása alább 21:36-tól teljes egészében visszanézhető.