Mint az már szokássá vált, idén is megemlékeztünk a merénylet áldozatairól. Dr. Seszták István főhelynök prédikációjában tett említést a hősi elhunytakról. „A mai vasárnap azt a hitet csodáljuk, amely nemcsak egyszerűen ügyes, nemcsak egyszerűen leleményes, hanem sokkal inkább csodákra képes. A hitnek talán legfontosabb jellemzője, hogy általa és vele természetesen az Isten az, aki csodát tesz.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor megkérdezik tőlünk, hogy „milyen a te hited?”, akkor bátran válaszoljuk azt, hogy életet erősítő, vagy ami talán még ennél is több, csodára kész és csodára képes. Az Isten ezzel az ajándékkal akarja a hívő embert megajándékozni és megjutalmazni.
Egy egészen sajátos Isten-ember kapcsolatot vételez az emberi hit. Talán nem is tudjuk, pontosan miért vagyunk hívők. Talán nem is tudjuk, pontosan mit jelent ez, de az Isten belénk költözve a hit által tud és akar csodát tenni. Az Isten csodája az, hogy a béna ismét jár, vagy sokkal inkább a béna meggyógyul és megtisztult. Talán érezzük, ebben a korban különösen is, amikor itt van velünk a betegség. Képletesen a mindent megállító bénaság, bénultság, akkor mennyire fontos, hogy akár a mi hitünk, akár a mások hite képes legyen ebből a bénaságból újra visszaállítani, meggyógyítani és az Isten irányába vezetni. A hit csodára képes.
Az a hit is, ami egy bő évszázaddal ezelőtt itt Debrecenben vértanúkat termett. A mai vasárnap itt ebben a közösségben február végén, március elején mindig megemlékezünk azokról a vértanú hőseinkről, papokról, hívő emberekről és talán általuk ennek a közösségnek és a Hajdúdorogi Egyházmegyének, később a Görögkatolikus Metropóliának alapjairól, amelyben szintén az a felfoghatatlan hit játszott szerepet, amely csodákra képes.
Bizony kedves testvérek a mai evangélium a bő száz évvel ezelőtti eseményekről is szól, vagy a bő száz évvel ezelőtti események szólnak a mai napról is. Amikor a nagyböjti haladásunkban az Isten azt a hitet akarja velünk átgondoltatni és elmélkedtetni, ami az Ő csodálatos ajándéka.”
A Szent Liturgia után az Iparkamara utcában kihelyezett emléktábla előtt végeztünk pannachidát, majd a közösség megkoszorúzással fejezte ki tiszteletét.
A bombamerényletről készült ismertető kisfilm IDE kattintva tekinthető meg.