Megkezdődött a közép-európai görögkatolikus püspökök találkozója

1773-ban történt, hogy a bécsi görögkatolikus szinódus évfordulójára Mária Terézia összehívta a magyarországi görögkatolikus püspököket, akkor egy nemzetközi konferenciát tartottak az egykori császárvárosban. A találkozó elsődleges célja az volt, hogy közös megegyezéssel adjanak ki liturgikus könyveket. Az akkori találkozón részt vettek a munkácsi, nagyváradi, fogarasi és szerbiai küldöttek. 2023-ban ennek az eseménynek az emlékére szerveztek történelmi konferenciát Bécsben, idén pedig a horvátországi Kőrösön gyűltek össze a püspökök május 13-14-én. A házigazda, Milan Stipić püspök nagy szeretettel fogadta Magyarországról Kocsis Fülöp metropolitát, Orosz Atanáz és Szocska A. Ábel püspököket, dr. Seszták István főhelynököt és Nyirán János fődiakónust.

Az eseményen többek között részt vesz Jonas Maxim eperjesi görögkatolikus érsek-metropolita, Cyril Vasil' kassai püspök, Kiro Stojanov sztrumica-szkopjei püspök, Milan Lach pozsonyi segédpüspök és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyarajkú hívekért felelős helynöke. Az érseki liturgiát Jonas Maxim szlovák metropolita vezette, majd Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Nyirán János előadásait hallgatták meg az érdeklődők.

A találkozó célja, hogy megvitassák a közép-kelet-európai görögkatolikus egyházak lelkipásztori témáit. Milan Stipić püspök rámutatott, hogy ma, a 21. században azért gyűltek össze az egyház püspökei és képviselői, mert összeköti őket a közös múlt, de mindenekelőtt a kortárs lelkipásztori kérdések és a bizánci rítus közép-európai katolikus egyházainak kihívásai. A találkozó témái között szerepel még a görögkatolikus papok és görögkatolikus családok jelenlegi helyzete Európában.

A Kőrösi Egyházmegye Szentháromság tiszteletére szentelt görögkatolikus székesegyháza és a püspöki palota

Kőröst még Mária Terézia tette 1777-ben görögkatolikus püspökség székhelyévé, de a 16. századi,egykori ferences kolostorból kialakított épületegyüttes csak 1801-től szolgálja a keleti liturgiát. 1892 és 1897 között a neves építész, Herman Bolle tervei szerint a barokk épületet a zágrábi székesegyház mintájára neogótikus stílusban építették át. Ikonosztáza és képei a kor híres horvát festőművészeinek alkotásai. A püspökség könyvtára a 15. századtól a 20. századig terjedő időszak mintegy ötezer kötetét őrzi. Legnagyobb része a 18. és 19. századból való.