Megszokhattuk, hogy Szaplonczay Gergely hajdúnánási parókus atya szinte a semmiből hoz létre maradandót Isten kegyelméből, most viszont arra vállalkozott, hogy a hittanosai is a semmiből egy csodát alkossanak. A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központjának nevelőszülői hálózatba tartozó gyerekeket kérte meg Gergely atya, hogy néhány hónap alatt eddigi zenei alapképzés nélkül tanuljanak meg furulyázni, vagy citerázni, vagy hegedülni.
Parókus atyát kiváló pedagógusok segítették ezen törekvésében: Papp Anita citeraoktató, Kovácsné Giliga Edina hegedűoktató, Illésné Puskás Evelin furulyaoktató, valamint Bódi Erika hitoktató. A gyakorlás helyszínéül a Perczel utcai Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ épülete szolgált, ahol családi légkör fogadta a gyerekeket, elsősorban Simon Mihály intézményvezető jóvoltából, valamint Oroszné Pál Ibolya a nevelőszülői hálózat vezető szeretetteljes fogadtatása által. A gyerekek nagyon jó kapcsolatot ápolnak a Központ minden egyes dolgozójával, így a gyakorlások folyamán a taps, a biztatás, az éljenzés motiváló hatással volt a kis virtuózokra.
A gyerekek zeneoktatása sajnos nem várt nehézségbe ütközött, a digitális oktatás alatt nem tudtak a diákok közösen próbálni, de a gyakorlás így sem maradhatott el, kitartóan, online edzve magukat várták külön-külön mindannyian az enyhülés időszakát.
Az erőfeszítésbe vetett munka meghozta gyümölcsét. Június 8-án egy hangverseny keretein belül a diákok bemutatták a tanévben elért közös eredményeiket. Az ünnepségen megtisztelte a kis csapatot jelenlétével Tóth Imre igazgató úr, a Bocskai István Általános Iskola intézményvezetője.
A koncertet Simon Mihály – mindenki Misi bácsija – nyitotta meg. Köszöntőjét egy történettel kezdte, miszerint Kodály Zoltánt megkérdezték, mikor érdemes elkezdeni a gyermekek zenei nevelését. Ő azt válaszolta: „kilenc hónappal a gyermek születése előtt.” Majd helyesbített: „pontosabban kilenc hónappal az édesanyja születése előtt”. Teljes az egyetértés abban, hogy a zenetanulás hasznos, fontos, sőt mi több, jobb lenne, ha mindenki élne vele. Hogy miért? Azért, mert kizárólag jó hatásai vannak a gyerekekre, felnőttekre egyaránt.
Kiemelte, hogy a zene szerepe felbecsülhetetlen hatással van az emberi agy működésére, ezáltal javulnak a mentális képességek, a hangszeren való játék fejleszti az összpontosítást, a koncentrációt, és pozitívan hat a memóriára. De a folyamat a gyerekek egészére hat. A zenetanulás fejleszti az ügyességet, az önuralmat, az akaratot, a kitartást és a figyelmet. Új érzelmeket tud közvetíteni, az ember erkölcsi ítéletét is képes átalakítani. A zene hatására a gyermekek érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válhatnak, miközben érzelemviláguk színesedik, elmélyültebbé válik. A zenetanulás olyan sikerélményt adhat, mely által oldódhat a gyermekekben a szorongás, és a gátlásosság. Majd egy Babits-idézettel zárult a köszöntő: „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban, és akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
Szaplonczay Gergely parókus atya is köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte, hogy bár minden kezdet nehéz, de a kezdet akkor válik széppé, ha velünk van a Jóisten, ha a Szentlélek működik bennünk, és biztos abban, hogy itt van közöttünk és ezt a segítséget meg is kaptuk mindannyian az induláshoz. Ezután részletesen bemutatta a pályázatot. Hálát adott azért, hogy együtt tudunk zenélni, tudunk tanulni, és meg tudjuk azt mutatni, hogy milyen rejtett csodálatos képességeink vannak.
Mint mondta, nagy büszkeséggel tölti el az, hogy nem csak az intézményeink görögkatolikusak, hanem minden zenetanárunk görögkatolikus. Ezért bízik benne, hogy így együtt eddig is, és ezek után is még többet fogunk tudni nyújtani a gyerekeknek. Bemutatta a három blokkot: az első blokkban a gyerekek furulyáznak, a másodikban hegedülnek, a harmadik blokkban pedig citeráznak. Végül meginvitálta a vendégeket a koncert utáni szeretetlakomára.
Ezután a tanárok bemutatták a gyerekeket is, valamint az elmúlt közösen töltött időszakról is beszámoltak. Illésné Puskás Evelin furulyaoktató kiemelte a gyerekek rendíthetetlen kitartását, mert minden körülmények között ott voltak a próbákon, akartak gyakorolni, akartak fejlődni. Így két furulyacsoport is létrejött, egy kezdő és egy haladó, ez az eredmény a tanárnőt büszkeséggel töltötte el.
Kovácsné Giliga Edina hegedűoktató megköszönte a hozzáállást, amit ez alatt az időszak alatt a gyerekek tanúsítottak. Végül Papp Anita tanárnő vette át a szót, elmondta, hogy nemcsak a gyerekekre volt nagy hatással a zene, hanem a gyerekek is nagy hatással voltak a tanárnőre, hiszen a gyakorlás alatt voltak hullámhegyek, hullámvölgyek, a gyerekek mégis miden akadályt leküzdve kitartottak elhatározásuk mellett. A tanárnő is, valamint a gyerekek is nagyon szeretnék, ha folytatódna ez a lehetőség, hiszen ezek még csak az alapok, erre lehet építkezni.
A koncert meghatóan szép, és sokat jelentő volt a résztvevők számára. Mindenkiben megfogalmazódott az, amit Papp Anita tanárnő a koncert alatt elmondott, ennek a kezdeményezésnek valóban nem lehet itt vége, hiszen a gyerekek és a tanárok adottak, a motiváció megvan, és a kis művészek nagyon tehetségesnek bizonyulnak.
A koncert végén Tóth Imre igazgató úr ragadta magához a szót, aki meglepettségének adott hangot. Bevallotta, hogy bár ő nem játszik hangszeren, számára a hangjegyek varázslatos jelek, de informatikusként tudja, hogy aki a kódrendszerek kódját ismeri, azok meg tudják azt fejteni. Azok a gyerekek, akik ma itt voltak, tudják, hogy hogyan lehet ezt elsajátítani, ezért köszöni mindenkinek, akik hozzásegítették ezeket a gyerekeket ehhez a csodához az elmúlt hónapokban.
Kiemelte, hogy a zene egy lelki erőforrás, ezért micsoda erőt, tudatosságot, és átgondoltságot lehet meríteni abból, ha valaki zenél, ha valaki zenét tanul. Rossz zene nincs. Ha valaki valamit elő szeretne adni, azt biztos, hogy szívvel-lélekkel teszi, és biztos, hogy mély nyomot hagy benne. És ha egyszer nyomot hagyott benne, az kihat majd minden másra az életében. Most biztosan a tanulásra is hatással van, de az még biztosabb, hogy a lelki élmények is hozzájárulnak ehhez az időszakhoz, ami nagyon sokat jelent, igazi boldogságot jelent az életben. „Én most sok élményt kaptam, és örülök, hogy boldogan tölthettem itt ezt az időt! Köszönöm a zenét!”
Az ünnepséget Szaplonczay Gergely parókus atya zárta le. Az egybegyűltekre a Jóisten áldását kérte, és abbeli reményét fejezte ki, hogy a folytatásnak meg fogjuk találni a lehetőségét. A lelki feltöltődés után egy kis testi feltöltődésre invitálta a kis muzsikusokat, nevelőszüleiket, tanáraikat, vendégeinket. A koncert után néhány nappal kirándulással ajándékozta meg Gergely atya a kis virtuózokat, mely során megtekinthették a gyerekek a környékbeli templomokat.
A koncert és a gyerekek hangszeres oktatása a Belügyminisztérium és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság segítségével jöhetett létre. SZOC-20-ALT-FEJL-ESZK-4-0240