A Nagyhét életadó eseményeire készülve Egyiptom Mária szentéletű anyáról emlékezünk meg, őt állítja az Egyház példaként lelki szemeink elé. Egyiptomi Mária Alexandria egyik híres utcanőjeként mindenféle kicsapongásban élt, és sok embert rántott a romlásba. Mégis szentéletű anyaként tiszteljük, pedig ha névrokonával, az bűn nélküli Istenszülővel összehasonlítjuk, még látványosabban kitűnik a különbség a két életmód között.
Milyen alapon nevezhetjük tehát Egyiptomi Máriát szentéletűnek? A válaszban az Egyház egy nagyon fontos és hangsúlyos igazságot mond ki, melyet maga Jézus Krisztus hagyott az ő követőire: nincs véglegesen elrontott élet! Isten szeretete legyőzi a bűnt, és képes megszentelni a leggyarlóbb életet is! Ehhez azonban szükség van arra, hogy az ember hajlandó legyen befogadni ezt a szeretet, és meg akarja tisztítani a szívét. Egyiptomi Szent Mária ebben jár előttünk követendő példával. Életében, melyben túláradt a bűn, a bűnbánat és életmódváltás által áradhatott túl később a kegyelem.
Nagyböjt vége felé közeledve gyakran ránk törhet a jogos önvád, hogy nem vettük eddig komolyan a böjtünket, felajánlásainkat. Ne csüggedjünk! Van még időnk! A Nagy Isten, aki teljes lényünket és egész életünket be akarja tölteni, a kicsit is jó szívvel fogadja, ha őszintén adjuk azt.
Emlékezzünk Aranyszájú Szent János húsvéti beszédére: „Aki az első órától munkálkodik, vegye el a ma igazságos bérét! Aki a harmadik óra után érkezett, ünnepeljen hálaadással! Aki a hatodik óra táján jöhetett, ne ingadozzon, mert semmivel sem károsodik! Aki a kilencedikig késlekedett, álljon elő és ne habozzon! Aki a tizenegyedik órára érkezett, ne féljen késlekedése miatt, mert nemes lelkű az Uralkodó, és az utolsót éppen úgy fogadja, mint az elsőt! Letelepíti a tizenegy órakor érkezőt éppen úgy, mint az első órától fogva munkálkodót. A későn jövőnek kegyelmez, az elsőnek érkezésén örvend”.
Még van időnk a Feltámadás nagy titkának megünnepléséig. A jóságos Isten az utolsóként érkezőt is éppen úgy fogadja majd, mint az elsőt. Egy dologra viszont mindenképp ügyeljünk: ha későn is érkezünk, de le ne maradjunk!