Sokat várt, szép és jelentős ünnepünk augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja.
Ezen a napon több különleges liturgikus énekünk is elhangzik, érdemes ezeket előre megnézni, szövegüket, dallamukat tanulmányozni.
Kettőre előre fölhívjuk az énekelni szeretők figyelmét.
Egy évben egyetlen egyszer fordul elő, hogy olyan sztihiránk van, amelyet nem egyetlen, azonos hangon éneklünk, hanem a szövegen belül többször is váltogatni kell a hangot. Pontosabban, a himnusz minden hangon végig zongorázik a következő sorrendben: 1, 5, 2, 6, 3, 7, 4, 8 és végül újra az 1. hanggal zár. S ez a sorrend nem ötletszerű, hanem zeneiségében egy gyönyörű ívet rajzol meg. Ami még érdekesebb, hogy ez alapvetően a görög dallamra szerkesztődött, de az említett zenei ív a magyar dallammal is ugyanúgy érvényesül.
A másik, igen szép, s nem könnyű énekünk az utrenyei kánon. Ennek 9. irmosza a Szent Liturgiában is megszólal. Általában az 1. hangú kánonok nem olyan könnyűek, sok variációt tartalmaznak. 1. hangúnak számít a húsvéti kánonunk, és első hangú a két karácsonyi kánonunk is. Ezeknek a magyar gyakorlatban egymástól teljesen eltérő dallama van. Nagyboldogasszony kánonjában fölismerhetők az alapdallam, tehát az 1. hangú föltámadási kánon elemei, de azért érdemes előre megnézni, énekelgetni, gyakorolni.
Ezek az énekek elérhetők a honlapunk dallamtárában a következő helyen:
Nagyboldogasszony kánonja >
Nagyboldogasszony theotokionja >
