Nagyszombat-feltámadási szertartás

Az Egyház legfontosabb ünnepe a Húsvét. A húsvéti feltámadási szertartás a Nagyszombati éjféli istentisztelettel kezdődött. Kocsis Fülöp érsek atya a szent sírban lévő síri leplet megtömjénezte, és az oltárra vitte. Ez a cselekedet jelezte Krisztus feltámadását. A mennybemenetel ünnepéig a lepel az oltáron kiterítve marad. Egyszerűen rajta végzik a szertartásokat, mint egy terítőn.

Ezt követően a papság gyertyával, kézi kereszttel, körmenetre indult, harangzúgás közepette. A harangok most zúghattak először a kínszenvedésre való emlékezés óta. A hívek meggyújtották gyertyáikat a papok gyertyájáról, így járták körül a templomot, énekelve, felidézve a kenethozó asszonyok menetét a Megváltó sírjához. A körmenet után a metropolita felolvasta a templomajtóban a feltámadásról szóló evangéliumi részeket majd kereszt alakban megkopogtatta az ajtót és belépett a hívekkel.

Ezt követően azonnal kezdődött a püspöki Szent Liturgia, melynek során a testvérek - tiszteletük kifejezéséül - elsőként a Bibliát, aztán a keresztet és végül egy Jézust ábrázoló ikont csókoltak meg a „Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!” köszönés kíséretében.  Majd a metropolita felolvasta Aranyszájú Szent János hittanító beszédét, ami a Krisztussal való teljes közösség megújítására hív.

Szent Máté evangéliuma három nyelven hangzott el az Attila téri főszékesegyházban. Kocsis Fülöp érsek atya ószlávul, Seszták István főhelynök-atya görögül, Urbán Evariszt atya pedig magyarul olvasta fel az igét. Mindez azért történt így, hogy „az egész világ hallhassa” – magyarázta el a híveknek a metropolita ünnepi beszédében.

A szertartás végén pászkaszentelést tartottak, amikor szentelt vízzel hintették meg a kosarakban lévő élelmiszereket.