Nemzetközi ökumenikus konferenciát szerveznek Pannonhalmán

2024-ben, a pannonhalmi szerzetestemplom felszentelésének 800. jubileumi évében a monostorba látogat Rowan Williams volt canterburyi érsek (Abergavenny, Egyesült Királyság); Christoph Schönborn OP bíboros, bécsi érsek (Bécs, Ausztria), valamint az ökumenikus mozgalom számos jeles nemzetközi képviselője. A konferencián az egyház kérdéskörét vizsgálják meg az előadók. A konferenciát és a záró ökumenikus vesperást a főapátság YouTube-csatornáján élőben közvetítik.

Program

Köszöntő (szeptember 20.)

Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát;
Arsenios Kardamakis, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája;
Rudolf Prokschi katolikus pap, alelnök, Pro Oriente Alapítvány (Bécs, Ausztria)

Előadók (szeptember 20.)

Rowan Williams volt canterburyi érsek (Abergavenny, Egyesült Királyság);
Christoph Schönborn OP bíboros, érsek (Bécs, Ausztria);
Nikolaos Loudovikos teológus, vallástudós, pszichológus (Joánnina, Görögország);
Michael Seewald teológus (Münster, Németország);
Nádas Péter író, esszéista, fotográfus (Gombosszeg);
Stephanie Dietrich lelkész, teológus (Oslo, Norvégia);
Máté-Tóth András teológus, vallástudós (Szegedi Tudományegyetem)

Kerekasztal-beszélgetés (szeptember 20.)

Rowan Williams volt canterburyi érsek (Abergavenny, Egyesült Királyság);
Várszegi Asztrik OSB culusi címzetes püspök, volt pannonhalmi főapát;
Varga Gyöngyi teológus, tanszékvezető (Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest);
Kővári Magdolna SSS pasztorális pszichológiai tanácsadó, központi elöljáró (Szociális Testvérek Társasága, Budapest);
Dorothee Bauer csellóművész, teológus (Bécs, Ausztria);
Görföl Tibor klasszika-filológus, teológus (Pécsi Tudományegyetem)

Ökumenikus vesperás (szeptember 20.,18 óra)

Rowan Williams volt canterburyi érsek és Christoph Schönborn OP bíboros, bécsi érsek vezetésével

Workshopok (szeptember 21.)

1.szekció

• Rowan Williams volt canterburyi érsek (Abergavenny, Egyesült Királyság);
• Fabiny Tamás elnök-püspök (Magyarországi Evangélikus Egyház), egyetemi tanár (Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest);
• Csepregi Zoltán filológus, egyháztörténész, teológus (Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest)

2.szekció

• Nikolaos Loudovikos teológus, vallástudós, pszichológus (Joánninai Egyetem, Görögország);
• Gájer László filozófus, teológus, tanszékvezető (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest);
• Puskás Attila teológus, tanszékvezető (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest)

3.szekció

• Stephanie Dietrich lelkész, teológus (VID Egyetem, Oslo, Norvégia), az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezet Bizottságának (Faith and Order) moderátora;
• Pecsuk Ottó lelkész, teológus (Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest)

4.szekció

• Michael Seewald teológus (Münster, Németország);
• Török Csaba teológus (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest)

A konferenciáról

Nem véletlen, hogy az egyházról szóló kifejezett tanítás viszonylag későn jelent meg a kereszténység történetében: a hívő közösséget eredendően Istennel, Krisztussal, az élettel és a halállal, a helyes cselekvéssel és az emberi hibákkal kapcsolatos kérdések foglalkoztatták. Hosszú-hosszú évtizedekig templomépületek sem léteztek, ám azután, hogy templomok, sőt hatalmas bazilikák épültek, ahol a közös keresztény cselekvés legfontosabb eseményeire került sor, az Egyház idővel önmagának is egyre nagyobb figyelmet szentelt. E fejleménynek kedvező és kevésbé kedvező következményei egyaránt voltak.

Az idei konferencia a pannonhalmi szerzetestemplom felszentelésének nyolcszázadik évfordulójához kapcsolódva arról szeretne látképet nyújtani, hogy mi mondható el korunkban a keresztény közösségről – annak tudatában, hogy éppen a templomok középponti helyén, az oltár körül nem tud még közösen ünnepelni. Mi szabja meg az egyház szerkezetét, és miből merítheti életét? Vajon sérül-e a személy méltósága, ha betagozódik a közösségbe? Milyen feladatokkal szembesülnek a keresztények korunk demokráciáiban? Milyen terhes örökségekkel kell szembenézniük, és hogyan valósíthatják meg azt, amire sokszor hivatkoznak, de sokszor képtelenek is: mások szolgálatát? Hogyan látszik az egyház „kívülről”? És van-e még szerepe, feladata, hatása a kultúrában? Vagy talán nem is a kultúrán kívül kell elhelyeznünk?

A konferencia előadásai és a kapcsolódó beszélgetések a legmagasabb elméleti igényeket józan gyakorlatiassággal, a történelmi távlatot kortárs érzékenységgel, az őszinte helyzetértékelést jövőbe mutató távlatokkal kívánják ötvözni.

A konferencia tudományos tanácsadói:

Barbara Hallensleben egyetemi tanár, Fribourgi Egyetem, Dogmatika és Ökumenikus Teológia Tanszék (Fribourg, Svájc);
Johannes Oeldemann igazgató, Johann Adam Möhler Intézet (Paderborn, Németország);
Rudolf Prokschi alelnök, Pro Oriente Alapítvány (Bécs, Ausztria);
Augustinus Sander, a katolikus–evangélikus párbeszéd területének munkatársa, Keresztény Egység Előmozdításának Dikasztériuma (Róma, Vatikán);
Simone Sinn dékán, Bossey-i Ökumenikus Intézet (Bogis-Bossey, Svájc)