Nívódíjat vehetett át a Szent László Gimnázium és Technikum csapata

Az „Újabb lehetőségek a debreceni Szent Lászlóban” elnevezésű mobilitási projekt keretében az intézmény harminc egészségügyi szakképzésben tanuló diákja teljesíthette szakmai gyakorlatát külföldön. Kovács Judit projektkoordinátor osztotta meg gondolatait partnerségekről, az egészségügyi szektor kihívásairól és a mobilitás mérhető eredményeiről.

Intézményi háttér és a partnerhálózat bővítése

A Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre építve indította el a projektet. A németországi testvérvárossal, Paderbornnal Debrecen önkormányzatán keresztül, az In Via Akademie egészségügyi képzőközpont közvetítésével alakítottak ki partnerséget, amely a mostani program idejére már a harmadik sikeres együttműködési ciklusához ért.

„A németországi képzőhely paderborni bázisa rendkívül nyitott a külföldi diákok szakmai gyakorlatára. A kint elvégzett szakmai gyakorlatokat eddig is sikeresen be tudtuk számítani diákjaink itthoni szakmai gyakorlatába” - fejti ki Kovács Judit. A meglévő németországi kapcsolat mellé a projekt során egy új, görög partnert is sikerült bevonni. Bár az iskola korábban is kapcsolatban állt görög egészségügyi intézményekkel, a Katerini városi kórházzal ebben a struktúrában most dolgoztak együtt először. A fogadóintézmény nyitottsága megalapozta a hosszú távú kooperáció lehetőségét.

Válaszok az egészségügyi szakképzés strukturális kihívásaira

Az egészségügyi szektort érintő demográfiai változások, az idősödő lakosság növekvő ellátási igénye, valamint az orvos- és ápolóhiány fokozott elvárásokat támasztanak a szakképzéssel szemben. Emellett a hazai infrastruktúra és a technológiai modernizáció helyenként elmarad a nyugat-európai mintáktól, ami nehezíti a naprakész tudás elsajátítását. „Az új technológiák megismerése, újszerű oktatási módszerek bevezetése a magyarországi diákok számára éppolyan fontos, mint más európai tanulóknak. Magyarországon a betegek nem mindig jutnak hozzá korszerű kezeléshez, amely pedig sok esetben lerövidítené az egészségügyi intézményben eltöltött idejüket. Ugyanígy a szűrőprogramokra fordított figyelem sem olyan hangsúlyos, mint Európa más országaiban. Ezeken fejlesztenünk kell, ehhez a megismerés a kiinduló pontunk” - mutat rá a koordinátor. A mobilitások egyik kiemelt célja éppen ezért az, hogy a diákok olyan modern diagnosztikai eljárásokat és orvosi eszközöket lássanak a gyakorlatban, amelyek használatára itthon kevesebb lehetőség nyílik - ezáltal is növelve munkaerőpiaci esélyeiket.

Szakmai és személyes kompetenciafejlesztés a gyakorlatban

A külföldi munkakörnyezet nemcsak szakmailag, hanem emberileg is intenzív tanulási folyamatot jelentett a résztvevőknek. A paderborni és a katerini egészségügyi intézmények fejlett technikai háttere mellett a diákoknak a mindennapi kommunikációs helyzetekben is helyt kellett állniuk. A gyakorlati időszak alatt a diákokat több váratlan és tanulságos impulzus is érte. Bethel városában - amely a fogyatékossággal élők ellátására és foglalkoztatására specializálódott - a csoport tagjai közvetlenül tapasztalhatták meg a helyi szociális háló működését, amikor egy áruházban vásárló epilepsziás beteg ellátására az üzlet dolgozói azonnal, szakszerűen reagáltak. Kiderült, hogy a városban a civil lakosságot is célzottan képzik az ilyen helyzetek kezelésére.

Görögországban a szakmai angol nyelv használata és a multikulturális környezet hozott pozitív fordulatot a tanulók attitűdjében. Az egyik diák például szabadidejében a szálloda udvarán rajzolt, aminek köszönhetően közvetlen kapcsolatba került a helyi személyzettel, akik még egy egyedi mintát is kértek tőle. A diákok munkanaplóikban visszatérően jelezték, hogy a kezdeti gátlások után napról napra magabiztosabban kommunikáltak idegen nyelven.

Változatos eredményértékelés

A Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a mobilitás során szerzett készségeket objektív módszerekkel mérje és értékelje. Ez a folyamat már a kiutazás előtt kezdetét veszi, amikor a programra kiválasztott tanulók nyelvi és szakmai szintfelmérőt töltenek ki. A külföldi szakmai gyakorlat ideje alatt a diákoknak kötelezően munkanaplót kell vezetniük minden egyes napról. Hogy a naplók adatai statisztikailag is elemezhetőek legyenek, a koordinátorok olyan támpontként szolgáló kérdéseket adtak a résztvevőknek, amelyek strukturálják a bejegyzéseket és pontos képet adnak a napi tapasztalatokról. A szakmai és nyelvi fejlődés egzakt mértékét a hazatérést követő egy hónapon belül megíratott újabb szintfelmérővel határozzák meg, így a két teszt eredményei közvetlenül összehasonlíthatóvá válnak.

A szakmai ismereteken túl a program az interperszonális készségek alakulását is monitorozza. Célzott kérdőívek segítségével térképezik fel a tanulók mobilitás előtti és utáni érzelmi intelligenciáját, különös tekintettel az empátiára és a toleranciára. Az intézményben emellett hagyománnyá vált egy tematikus iskolai nap és háziverseny szervezése, ahol szituációs játékokon és drámapedagógiai feladatokon keresztül mérik a diákok problémamegoldó képességét. Ezeken az alkalmakon a tanulóknak meghatározott egészségügyi vagy kommunikációs szituációkra kell a legjobb tudásuk szerint reagálniuk, amelyet a szaktanárok értékelnek és összesítenek.  A feladatok tudatosan fejlesztik az idős, beteg és magatehetetlen emberek felé tanúsított türelmet.

A projekt hatásvizsgálata ezzel nem zárul le: az iskola tervei szerint két-három év elteltével a volt diákok szakmai pályájának alakulását, elhelyezkedési és továbbtanulási mutatóit is nyomon követik majd, hogy hosszú távon is mérhető legyen a mobilitás munkaerőpiaci értéke.

Hosszú távú intézményi hatások és esélyegyenlőség

A program kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű tanulók integrációját, biztosítva számukra azokat a kulturális és szociális élményeket, amelyek növelik a tanulási motivációjukat. Az Erasmus+ projekt tapasztalatai az egész iskola szemléletmódjára hatással vannak, növelve a szervezet nyitottságát és elkötelezettségét a nemzetközi programok iránt. A diákok visszajelzései megerősítik a nyelvi és interkulturális kompetenciák fejlődését:

„Beszélgettem egy román emberrel arról, hogy honnan származom, hol szállunk meg... Örülök, hogy tudom használni az angoltudásomat és könnyedén tudok beszélgetni másokkal” - írta egyikük, míg egy másik tanuló a közös kulturális programokat emelte ki, ahol magyar estet szerveztek a fogadó szálloda dolgozóinak.

A debreceni intézmény szakmai közösségét meglepetésként érte és komoly büszkeséggel tölti el az Erasmus+ Nívódíj elnyerése. Kovács Judit szavaival zárva: „Tudtunk róla, hogy van ilyen díj, de nem ismertük pontosan a részleteket.”

„Nagy megtiszteltetésnek érezzük, és nagyon büszkék vagyunk az intézményre és a projekt minden közreműködőjére!”

A héten egy másik fontos elismerést is átvehetett az intézmény, erről itt olvashatnak: Pedagógusait köszöntötte a Debreceni Egyetem - gratulálunk Hámor Éva igazgató asszonynak!