Rendkívül értékes ajándékot kapott a hároméves metropólia

Az ünnepséget Orosz Atanáz püspök atya vezetésével a kápolnában imaóra nyitotta, amin a metropólia papjai és diakónusai is közreműködtek. A közös imádkozás után a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorának történelmi visszatekintését hallgathatták meg a vendégek.Végsheő Tamás a múltidézést a 17. századtól indította, ekkor szerveződött ugyanis a történelmi Magyarország különböző régióiban a legtöbb görögkatolikus közösség. Ehhez a mintát a mai Kárpátalján, Északkelet- Magyarországon, Északnyugat-Romániában és Kelet-Szlovákiában élők a lengyel királyságból vették. Itt már a 16. században unióra léptek a katolikus egyházzal a bizánci szertartású rutének és ebből fejlődött ki aztán a manapság legnépesebbnek nevezhető ukrán keleti katolikus egyház. A rektor ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a keleti és nyugati egyház közötti egység nem csak teológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is fontos momentum, hiszen ott, ahol létrejöttek a görögkatolikus egyházak megállapítható, hogy társadalmi modernizáció ment végbe.A rutén egyház mintáját aztán számos másik követte különböző országokban. Így jött létre 1646-ban az az ungvári unió, amit a magyar görögkatolikus egyház születéseként emlegetnek. Ekkortól a cél az volt, hogy megszilárdítsák működését, kiterjesszék eszméjét, amihez például II. Rákóczy György felesége Báthory Zsófia is nagyban hozzájárult azzal, hogy áttért a református vallásról a római katolikusra, ezt követően pedig támogatta a görögkatolikus egyház megerősödését is. Önálló egyházmegyék a 18. században jöttek létre, aminek során 1873-ban a Munkácsi Egyházmegyén belül Hajdúdorogon alakítottak ki egy úgynevezett külhelynökséget. Fejlesztése végül kevés sikerrel járt, így majd’ negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a településen önálló egyházmegye kezdhesse meg működését. Végül – zárta a visszatekintést a főiskolai rektor – az 1989-es politikai rendszerváltás nyitott új korszakot a magyar görögkatolikusok életében. Ennek lett egyik eredménye, hogy az Apostoli Szék a magyar görögkatolikusok számára sajátjogú és metropolitai rangú egyházat alapított, figyelembe véve egyházunk több évtizedes töretlen fejlődését. Ferenc pápa 2015. március 19-i döntése öt apostoli konstitúcióban, illetve bullában nyert konkrét jogi formát.Az ünnepségen a Lautitia kóruscsalád dalai is felcsendültek, hiszen nélkülük már elképzelhetetlen lenne egy-egy fontosabb görögkatolikus esemény. A jeles évforduló kapcsán Papp László polgármester kezdte a köszöntők sorát. Debrecen polgármestere maga is görögkatolikus hívő, így – mint mondta – különös érzés fogta el, amikor 2015 márciusában megtudta Ferenc pápa döntését. Felidézte, hogy a berendezkedést a város azzal segítette, hogy a Petőfi tér 8. szám alatt található, addig használaton kívüli kollégiumi épületet átadta a főegyházmegye számára. (Az ingatlant egyébként egykor egy tehetős görögkatolikus család építette görögkatolikus diákok számára) A polgármester szerint az egyház jó gazdaként vette birtokba és felemelő érzés számára azt látni, hogy a vallás, a hit milyen gyönyörű hellyé varázsolta.  Köszöntője végén Papp László hangsúlyozta: Debrecen olyan példát mutat a vallási együttműködések tekintetében, amely „megsüvegelendő” és megköszönhető valamennyi egyházi vezetőnek.Ezt Kósa Lajos is megerősítette felszólalásában. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: ma, amikor Debrecenben szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a „makacs kálvinisták felszíne alatt” mindig jellemező a városra a nyitottság és a szolidaritás. A politikus ajándékot is hozott ünnepségünkre, hiszen tavaly áprilisban ígéretet tett arra, hogy egy arra alkalmas időpontban átadja Kocsis Fülöp érsek-metropolita atyának azt az 1703-ban keltezett, II. Rákóczi Ferenc aláírásával ellátott dokumentumot, ami Debrecen görögkatolikus életét alapjaiban erősítette meg. A miniszter a központi antikvárium árverésén vásárolta a dokumentumot, ami tulajdonképpen megóvta baj esetén a debreceni görögséget és annak „főbíráját”, Rácz Mihályt.  Ezt azért kapták, mert II. Rákóczit szabadságharcában és küzdelmében a görögök hűségesen szolgálták.  A miniszter szerint az oklevél szépen szimbolizálja, hogy ha összefogunk, akkor Magyarországot semmi sem döntheti meg, hiszen ez esetben egy katolikus főispán adott egy menlevelet a Kálvinista Rómában, a görögkatolikus közösségnek. A történelmi irat a metropólia levéltárában, annak valósághű másolata pedig az érdeklődők számára is látható helyen a tárgyaló teremben lett elhelyezve, több más görögkatolikus dokumentummal együtt.Miután érsek atya átvette a történelmi okiratot átvette a szót is és megköszönte a rendkívüli ajándékot. A jelenlévőknek pedig, hogy eljöttek és együtt ünnepeltek. Március 19-ét szerinte nem túlzás történelmi eseményként aposztrofálni, mert szépen illeszkedik ez a nap egyházunk történeti eseményei közé. „A nélkül válunk élő tagjaivá a görögkatolikus történelemnek, hogy ezt akarnánk, erre törekednénk. Nem akarunk semmi egyebet csak az Úristennek megfelelni és azt elvégezni, amit adott napon elvár tőlünk. Ezen a napon azt várja el, hogy emlékezzünk az elmúlt három évre, amely a keresztények számára nem az úton való merengés, hanem a jelen áttekintése és a jövő építése.” Gondolatait azzal zárta érsek-metropolita atya, hogy abban bízik közösségünk továbbra is áldás lesz Debrecen számára.Az ünnepség szeretetlakomával ért véget, amire Szocska Ábel nyíregyházi kormányzó áldásával várták az egyházmegyék munkatársait, az Érseki Hivatal udvarán.