Szent Demeter oltalma alatt épül templom és közösség Budaörsön

- Aki felmászik a budaörsi Kopárok valamelyik dombjára, a gyönyörű panorámában a görögkatolikusok által használt kis kápolnát is szemlélheti. 

Igen, idestova 38 éve használja egyházunk azt a pici, eredetileg római katolikus kápolnát, ami a német nemzetiségi temetőben található, és amit egy szerb ortodox testvérpár építtetett. Érdekes a kápolna története, ugyanis a szomszédos Törökbálinton a 19. században volt egy szerb közösség, és élt ott egy testvérpár, amelynek egyik tagja Budaörsre udvarolt egy római katolikus lánynak. Mivel a sváboknál szokás volt a kápolnaépítés, így miután egybekeltek, a szerb férj is szeretett volna egy kápolnát emelni, amiben aztán a később beteggé lett testvére is segítette. Így az ő emléküket, nevüket őrzi a „Csulits kápolna”.

A temető az 1946-os kitelepítés után elhagyatott lett, így a kápolna állapota is egyre inkább leromlott, a 80-as évek elejére pedig teljesen romos állapotba került. Mivel a hetvenes évektől kezdve egyre több görögkatolikus költözött a Dunántúlra és Budapest környékére, így Budaörsre és környékére is sok görögkatolikus család érkezett. A görögkatolikusok elkezdtek helyet keresni maguknak szertartásaik elvégzésére. Kezdetben a helyi római katolikus templomban kaptak erre lehetőséget. Néhány év múlva a romos kápolnát a római katolikus egyházközség egy jelképes összegért „eladta” a görögkatolikus egyháznak, melyet a hívek nagy lelkesedéssel rendbe hoztak, és 1983-ban fel is szentelték. Aranyos kis templom, de időközben a közösség gyarapodásának hála, mára kinőtték. 

- Hányan járnak most rendszeresen Liturgiára? 

Nyilván most a pandémia miatt nem átlagosak a számok nálunk sem. „Normál időben” negyven és hetven között mozog a létszám, most ez a szám némileg megcsappant, de a kápolnába ettől függetlenül is mindössze negyvenen férnek be. Húsvétkor száznál is többen szoktunk lenni. Ezért is jött az igény, (már 20 éve) hogy kellene egy hely, ahol akár ennyien is kényelmesen elférünk. Most a járvány alatt ráadásul a „távolságtartás miatt” még szűkösebbnek érezzük a kápolnát, bent csak 15-20-an tartózkodnak, kint 25-30-an állnak. Emiatt vásároltunk hangerősítő berendezést is, hogy a kápolna előtt állók is bekapcsolódhassanak a szertartásba. Szól az erősítőből a hang kinn, de nem ideális a helyzet, főleg télvíz idején… 

- Mikor lesz kész az új templom? 

A templomépítés hivatalosan nem hozzám tartozik, hanem Jaczkó Sándor helynök atyához. Ő intézi a cseppet sem egyszerű építkezés ügyeit. Ettől függetlenül igyekszem személyes jelenlétemmel is támogatni az ügyet, majdnem minden nap kinn vagyok az építkezésen, mely 2013-ban kezdődött. Örülnénk neki, ha már készen lenne a templom, de a pandémia ennek az építkezésnek sem tesz jót. 

- Sok várakozás után viszont, az már most is látszik, hogy egy igen impozáns lelki hajlék várja majd a budaörsi és környéki görögkatolikusokat. 

Kívülről valóban nagynak tűnik, de az alapterület átlagosnak mondható. A légtér viszont tényleg „impozáns” lesz. Egy önkormányzati előírásnak tettünk eleget, hogy ilyen magasra építettük. Lesz benne egy altemplom is, a templomrész körülbelül száz ülőhellyel rendelkezik majd. Nagyon várjuk már a szentelést, mert tényleg szép lesz. 

- Mivel tölti a napjait most így események híján? 

Egy pap, aki egyedül van a parókián, (tehát nem káplán, akinek a főnöke beosztja az idejét,) mindig annyi munkát talál magának, amennyit akar. Voltam én parókus kis faluban is, ahol kevesebb, mint 300 görögkatolikus hívő élt, de ott sem unatkoztam. A „papi munka” ott is megtalált. Itt, teljesen más közegben is bőven van feladatom. A cél persze ugyanaz: minél többekhez eljuttatni Isten evangéliumát. Ehhez viszont minden „helyen és időben” meg kell találni az „ott, és akkor” felhasználható „csatornákat”. Évek óta rendszeresen szervezünk programokat, zarándoklatokat, kirándulásokat. Egyházközségi tábort is tartunk nyaranta, év közben pedig meghívunk előadókat, akik saját szakterületükről tartanak előadásokat. Persze idén ez is átalakult, sokkal kevesebb a személyes találkozási lehetőség, de ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk a hívekkel foglalkozni.

Vannak, akik félnek közösségbe jönni, nekik viszont segíthet a modern technika. Internetes „Hirmondót” indítottunk, s ezen a csatornán juttatjuk el a híveknek nem csupán a közösségünk híreit, hanem némi „lelki táplálékot” is amellett, hogy a szertartás-közvetítések linkjeit is, amivel azoknak tudunk segíteni, akik nehezebben kezelik az informatikai eszközöket. Ha nem a templomban, akkor az internet segítségével találkozhatunk. Hetente két-három alkalommal közösen imádkozunk a „Zoom” nevű program segítségével. A felnőtt hittanra is így tudunk most összegyűlni. Ezáltal van lehetőség imádkozni és beszélgetni egy kicsit. Ezeken a „találkozásokon” – néha tízen-tizenöten is részt vesznek. De ha internet sincs, akkor ott a telefon. Senkit sem szeretnénk magára hagyni! 

- Fontosnak tartják, hogy bár az interneten keresztül, de legalább élőben találkozzanak? 

Nagyon jónak tartom az internet különböző csatornáin való „szertartás-közvetítéseket”, mert ezekkel valóban nagyon sok embert el lehet érni, egy zárt közösség „személyességét” viszont képtelenek ezek megteremteni. Ráadásul éppen az, ami nagy előnyük ezeknek, egyben nagy veszélyük is, hogy „mindig kéznél vannak”, azaz bármikor – amikor éppen „felesleges” időm van belenézhetek, majd egy fél óra múlva folytathatom. Ha sarkosan szeretnék fogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy ez nem sok készületet, áldozatot kíván tőlem. Mennyivel másabb egy templomi személyes jelenlét!

Amikor az ember készül a templomi szertartásra, már előtte úgy rendezi a dolgait, hogy időben odaérjen. Mivel ezek a zoomos programok is időhöz vannak kötve, ezért hasonlóan működnek. Ha az esti imádság hatkor kezdődik, arra ugyanúgy előre készülni kell: szabaddá kell tennem magamat. Ha fontos számomra, hogy részt vegyek rajta, akkor ezt mindenképpen megteszem. Természetesen ez a forma sem tudja, de nem is akarja pótolni a templomi szertartartásokat, de talán mégis követel némi áldozatot… és ezt látom is azokon, akik ott vannak: sugárzik róluk, hogy felkészülten ülnek ott, hogy fontos számukra, hogy együtt imádkozzunk! Az előadássorozatot is igyekeztünk folytatni ebben a helyzetben is, igaz, most meghívott előadó helyett én tartom az előadásokat a felnőtt hittan keretében. 

- A Szent Demeter templom egy lakótelep közelében lesz. Ez az elhelyezkedés jó evangelizációs lehetőséget is jelent? 

Igen, Budaörsnek azon a részén nincs is más templom, így bízunk abban, hogy mindazoknak segítségükre tudunk lenni, akik – ha esetleg nem is görögkatolikusok, – de szeretnének Krisztussal találkozni. 

- Ki volt Szent Demeter, akiről a templom a nevét kapja? 

Egy 3. század második felében élő szent vértanú. A magyarokhoz különösen kötődik. Van egy hagyomány, amely szerint Pannónia déli részéről, Szávaszentdemeterről (ókori nevén Sirmium) származik, a mai Belgrádtól 70 km-re északnyugatra, a mai Szerbiában. A középkori Magyarország egyik nagyon tisztelt védőszentje volt. Nem véletlen, hogy a Szent Koronán is ott van az ikonja. Régen sok Szent Demeter tiszteletére épült templom volt Magyarországon. Valamikor egyházunk nyilvános ünnepei között is ott volt a napja, október 26-án, ám amikor lecsökkentették a nyilvános ünnepeink számát, akkor Szent Demeter tisztelete is elhalványult. Manapság kezd újra népszerű lenni, néhány évvel ezelőtt a vásárosnaményi görögkatolikus templomot is az ő tiszteletére szentelték.  

- Van egy kórusuk is, ami szintén Szent Demeterről lett elnevezve. Milyen műveket énekelnek és mi a céljuk vele? 

Amellett, hogy egy énekkar szolgálata szebbé teheti szertartásunkat, magának az együtt-éneklésnek is közösségszervező ereje van, és ez Budaörsön is bebizonyosodott. Mivel feleségem zeneművészeti egyetemet végzett karvezető, így adott volt a lehetőség, hogy megpróbáljon kórust alapítani azokban a közösségekben, ahol lehetőség adódott rá. El lehet képzelni, hogy például egy házasságkötési szertartás mennyivel ünnepélyesebb, ha nem csupán egy kántor énekel rajta, hanem egy egész többszólamú kórus. Sok fiatal pár lelkendezik utólag, hogy nem is gondolta, milyen szép lehet egy ilyen szertartás.

A kórus persze amellett, hogy a templomi szolgálatokon énekel, önálló koncerteken is fellép, neves zeneszerzők liturgikus szerzeményeit énekelve. Néhány évvel ezelőtt CD is megjelent a kórusunk közreműködésével. De énekeltünk már például a budapesti Szent István bazilikában is, és hívták a kórust több vidéki templomba is koncertezni. Sőt, kórusunk rendszeresen megszervezi a „Keleti Keresztény Kórusfesztivál”-t is Budaörsön.

Ez a pandémiás időszak persze most nem kedvez egyetlen kórus életének sem. Nem jöhetünk össze próbákra, mert nagyon veszélyes lehet a kórus tagjainak, így többnyire megintcsak az internet segítségével találkozhatunk, ami azért nem igazán alkalmas az együtt éneklésre. Úgyhogy most inkább csak erőgyűjtés zajlik, s várjuk már a valódi, közös éneklés lehetőségét!