Templombúcsú és harangvillamosítás megáldása Nagypeleskén

November 8-án vasárnap, a járványkorlátozások ellenére, de az egészségügyi előírások szigorú betartásával, ünnepelték templombúcsújukat a nagypeleskeiek. A Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok tiszteletének ünnepén Dr. Román János, a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegyei Caritas szervezetének vezérigazgatója, mondott ünnepi szentbeszédet, amelyben többek között, részletes magyarázatot adott arról is, miért ünneplik külön időpontban a római katolikusok és a görögkatolikusok, Szent Mihály ünnepét.

Prédikációjában kitért arra, miért fontos ma is az angyalok tisztelete, főként pedig a jelen járványidőszakban, mire tanítják a ma emberét az égi erők. Mennyire hatásos lehet, ha XIII. Leó pápa Szent Mihály imáját tudja és imádkozza is korunk kereszténye. Meghatottan és büszkén emelte ki a nemrég felújított ikonosztáz előtt, mit sugall számára a görögkatolikus templom szentélyét és a templomhajót elválasztó képfal. „Két ikonosztáz között állok most, – mondta – előttem egy élő ikonosztázion, azok, akik ebbe az Isten házába járnak, hívek, zarándokok, látogatók, a hátam mögött pedig egy, amiről példát veszünk. Mert a szentek gyülekezetét már itt a földön alakítja, bővíti az ember.” Keresztelő Szent János példáját említve, annak bizánci ábrázolására hivatkozva, akit gyakran szárnyakkal festenek meg az ikonfestők, rámutatott arra, hogy „nekünk is angyalokká kell válnunk, a földön angyalként, a mennyben emberként kell élnünk.” 

A Szent Liturgia végén következett a harangvillamosítás megáldása és az emlékplakettek kiosztása. A korábban megtartott „licit” eredménye szerint a nagy harang keresztapja Sopronyi Pál Florian lett, aki a peleskei származású édesapja emlékére támogatta a szerelési munkálatokat. A középharang keresztanyai tisztségét a Szent Anna Nőszövetség tagjai vállalták fel, amihez elnökasszonyuk Libotyán Réka bőkezű pluszfelajánlást tett. A kisharang keresztanya szerepét Stoian Enikő kapta, ehhez családtagjai Fehér József és Kővári László önzetlen adományai társultak.

A templom falára kihelyezett emlékplaketteket Sopronyi Pál Florián leplezte le. Minden adományozó emlékplakettet vihetett haza ajándékba, ami ugyanazokat a feliratokat tartalmazza, ami a templomban kifüggesztett örökös tábla jelez az utókor számára. A nőszövetség tagjainak hasonlóan névre szóló kisharangokkal kedveskedett az egyházközség. A harangok megszólaltatására felkérték a falu legidősebb görögkatolikusát is, id. Molnár Ilonát, aki könnyes szemmel, hálát adva Istennek, hogy még elérhette ezt is, nyomta meg az indító gombot.

A Szent Liturgia végén a jelenlévők elmondták a március óta, minden vasárnap elhangzó, az Istenszülő ikon előtti járvány idejére megfogalmazott térdhajtási imát, majd a pápai- és magyar himnusz eléneklésével zárult az ünnepi esemény. 

A nagypeleskei harangok rövid története:

1814-ben az egykori fatemplomnak két kis harangja volt. 1838-ban a kőtemplom tornyában már három harang hangjai zúgnak. 1917-ben a világháború idejében, mint sok más helyen, úgy Nagypeleskén is a templom két kisebb harangját a hadvezetőség elrekviálta, hadicélokra leszedték és ágyúcsövek öntésére elszállították. Az egyházközség 1924 tavaszán két új harangot és egy vas harangállványt rendelt és szereltetett fel. 2019 szeptember 1-én, a restaurálási munkálatok miatt a harangok „elhallgattak”. 2020 november 8-án, elkészült a harangvillamosítás szerkezete és ismét megszólaltak a harangok.