Tíz éves a Kecskeméti Szervezőlelkészség

A hirös számolt be arról, hogy a szombati Énekkari Találkozón Kocsis Fülöp érsek-metropolita köszöntötte az ünneplő közösséget, majd Dr. Szluha Gyula könyvbemutatójára került sor. Délután Timkó Tamás előadásával folytatódtak a programok. Bemutatkoztak a kórusok, végül az érsek-metropolita atya gondolataival zárult a nap.

Vasárnap Ünnepi Szent Liturgiát tartott Kocsis Fülöp atya. Kiemelte: bátor és bizakodó döntés volt, hogy a 10 éves Kecskeméti Görögkatolikus Szervezőlelkészség a keresztet választotta központi ikonjának.

A kereszt nem csak egy darab fa. Amikor kitesszük a keresztet, úgy, ahogy a kecskeméti kápolnában is látható, az ikonszerűen hat ránk. Ha megcsókoljuk a keresztet, lényegében egy szakrális erőtérbe vonódunk be, amelyet az ikon hív elő. "Keleti egyházunk mindig ikonikusan tanít. Ez azt jelenti, hogy amit látunk, az sokkal mélyebbre hat bennünk. Éppen azért, mert az ikon nem csupán ábrázol, hanem tanít és bevon bennünket az imádságnak a közegébe, belehelyez bennünket a szenteknek és az Istennek a jelenlétébe" - fogalmazott, majd a kereszt jelentésrétegeiről ejtett szót.

A történelem ismerői tudják, hogy a kereszt szörnyű haláleszköz volt. A szó átvitt és köznyelvben elterjedt értelmében a kereszt olyasvalami, amitől általában meg akarunk szabadulni. Legyen az betegség, szörnyű haláleset vagy apró hétköznapi kellemetlenség - magyarázta az érsek-metropolita atya. Maga Jézus Krisztus is megkérte az Urat, amikor szenvedett a kereszten, hogy szabadítsa meg a fájdalmaktól. Hozzátette azonban, hogy ne az legyen, amit ő szeretne, hanem amit Isten.

"Miért volt Jézus engedelmes az Atyának? Mert annyira szerette az Atyát, hogy nem tudott neki ellentmondani. Mindent oda akart adni az Atyának, mert az Atya is mindent odaadott neki. Amikor elküldte a fiát, isteni hatalmával megajándékozta őt, amit lehozott a Földre, de nem lehetett látni, el volt rejtve az emberek elől. Ezért mondja Szent Pál, hogy kiüresítette önmagát. Nem ragaszkodott semmihez, az Istennel való egyenlőségét is elengedte, hogy teljesítse az Atya akaratát" - mondta Kocsis Fülöp metropolita atya, majd gondolatmenetét ekképpen folytatta: "A kereszt Jézus Krisztus engedelmességének, az Atya iránti szeretetének a jele. A kereszt a szeretetnek a jele."

Ezért kezdte azzal a metropolita atya, hogy nemcsak bátor, de bizalommal teli döntés volt, hogy a keresztet választotta védőszentjéül a Kecskeméti Görögkatolikus Szervezőlelkészség. Úgy fogalmazott, hogy a döntés azt fejezi ki, hogy a szervezőlelkészség ,,fejlődni akar az Isten szeretetében, annak felismerésében, hogy mennyire szeret az Isten, és annak elhatározásában, hogy válaszként én is mennyire akarom szeretni az Istent." 

A hétvégi jubileumi rendezvény adományait a görögkatolikus kispapok által szervezett jövő évi, 2019-es Szent Damján Tábor megrendezésére ajánlják fel.

A Szent Damján tábor immár évtizedes hagyományokra tekint vissza. A Nyíregyházi Papnevelő Intézet növendékei hozták létre a Szent Damján Kört azzal a céllal, hogy minden tag egy szellemi fogyatékkal élő gyermekért is imádkozik napi imája során. Ezzel párhuzamosan a Magdaléneum Fogyatékosok Református Ápoló Gondozó Otthonba kezdtek járni, hogy az ott élő sérült gyermekekkel foglalkozzanak, játszanak, énekeljenek és különböző szabadidős programokat szervezzenek közösen. A papnövendékekben a lelki kapocs mellett egy személyes kapcsolat is létrejött. Kialakult egyfajta érzékenység, mellyel a sérültek felé tudnak fordulni. Évközben már nem csak a Magdaléneum lakóival szerveznek közös délutánokat, hanem a környező hasonló intézményekbe is eljárnak. Felmerült részükről az az igény, hogy - lehetőségeikhez képest - segítsenek a gyermekeken, és azok családjain. Ezért szervezték meg az első Szent Damján tábort, mely a Damján Kör egész éves munkájának koronája lett. A táborban való részvétel a kezdetektől fogva ingyenes a gyermekek számára. A költségeket adományokból és pályázati pénzekből finanszírozzák a szervezők.