Úgy hirdesse minden ember a kereszténységet, mint ez a templom - új görögkatolikus lelki hajlékot szenteltek Debrecenben

Úgy hirdesse minden ember a kereszténységet, mint ez a templom - új görögkatolikus lelki hajlékot szenteltek Debrecenben

2021-11-07 23:04:13
Szerző: H. Varga Eszter / Hajdúdorogi Főegyházmegye
Debrecen
Ünnep
Hajdúdorogi Főegyházmegye
Történelmi eseményen vehettek részt 2021. november 7-én a görögkatolikusok illetve a történelmi egyházak képviselői Debrecen-Józsán: alig egy évvel az alapkőletételt követően Fülöp metropolita atya felszentelte a város új görögkatolikus templomát.

A görögkatolikus hagyományoknak megfelelően senki nem léphetett be Józsa első görögkatolikus templomába vasárnap délelőtt, a fából épült új lelki hajléknak ugyanis üresen kellett fogadnia a főpásztort, az asszisztenciát, majd a híveket.

Az oltár fölkenésének és felöltöztetésének szertartásán Fülöp metropolita elsőként a vizet, illetve a bor és rózsavíz keverékét áldotta meg, végül megszentelt olajjal kente meg az oltárt. A szentelési ceremónia a templom falainak megáldásával ért véget.

A Szent Liturgián Fülöp metropolita atya prédikációját azzal kezdte: vannak helyek, amiket az Isten megérint, s mi most annak lehetünk a tanúi, ahogy a Jóisten Debrecen-Józsán megérintette a földet, amire a templom épült. Sok munka áll azonban e mögött, hiszen az út nem volt egyenes ahhoz, hogy ez végül egy szent hely legyen.

„Sok emberi törekvés kell, hogy az Isten akarata teljesüljön. Én hiszem azt, hogy már a teremtés pillanatában kedves volt ez a hely az Úristennek, kinézte magának s ma megérintette.  Sok akadályba ütközött azért ez a folyamat, már a telek megszerzését is nehézségek övezték, dolgozni kellett azon, hogy végül megszentelődhessen.” – részletezte Fülöp metropolita atya.

De ez a felépült templom immár örökidőkre rámutat az Istenre, a magasba nyúló tornya mintegy figyelmeztető, hogy az Isten leszállt erre a földre – tette hozzá. Az égre mutató torony azt érzékelteti velünk, hogy a Jóisten onnan tekint le ránk. A torony kellett ahhoz, hogy mindenki szemét felhívja arra: itt valami különleges épület van, különleges hely rejlik. Érdemes fel is menni a toronyba, mert csodálatos látvány nyílik a városrészre.

Majd arról szólt, hogy nem kevés küzdelem övezte a megvalósulás folyamatát is, hiszen sokak idegenkedtek a stílusától vagyis attól, hogy fából készült. Ebben a ruszin kisebbség volt a görögkatolikus segítségére. Kisebbségben élnek Debrecenbe, akárcsak a görögkatolikusok. De összefogás eredményeként előbb közösségi ház valósult meg, s ehhez már könnyebben lehetett illeszteni a ruszin kultúrát idéző templomot. Pedig ősi magyar építkezési mód a fatemplom, elég csak a máriapócsi vagy a szentendrei skanzenben látható görögkatolikus fatemplomra gondolni, amit Mándokról szállítottak oda.

Sajnálattal állapította meg a főpásztor, hogy ma tájidegennek, életidegennek titulálnak egy templomot, holott ez korábban fel sem merülhetett volna. Egykoron tér-és életszervező építménynek minősült egy templom.

„Manapság ha templom épül igyekeznek építészeti stílusát beilleszteni az adott közegbe, hogy ne lógjon ki. De nem illeszkedik. Azért, mert az Evangélium sem tud illeszkedni a mai világba. Sokszor nem fér bele az a krisztusi út, amit nekünk járnunk kell. Lehet, hogy ez a templom idegenül hat itt, Debrecen-Józsán, de csak egy ideig. Az itteni görögkatolikusokon múlik majd, hogy az élet, a mindennapok szerves részévé tudják-e tenni a lelki hajlékot. Így fog beleilleszkedni a Krisztusra figyelő életbe.  Nekünk a templom »mutatóujján« keresztül Istenre kell figyelnünk, nekünk hirdetnünk kell, hogy ha olyanná lett a világ, amelyben idegen a kereszténység, akkor abban mi is idegenek vagyunk, mert mi Krisztust választjuk s nem a világot, hozzá akarunk tartozni. Erről tanúskodik ez a különleges templom.” – világított rá Fülöp metropolita atya. Szerinte a jó templom úgy van felépítve, hogy az ember rácsodálkozva nem is tud mást tenni, csak az Istenre gondolni, és aki betér a lelki hajlékba nem is tud mást tenni, csak imádkozni.

„Én úgy érzékelem ez a templom ilyen.” – mondta a főpásztor, majd kitért arra, hogy az építőanyag a Gyimesből származik, Gyimesfelsőlokról, ami egykor a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozott, mintegy külhelynöksége volt.

„S lám a lelki kötelék nem szűnt meg, onnan kaptunk egy hitünket megerősíti templomot. Ott ma sem idegen, a templom, a keresztény élet, erőt kell merítenünk belőlük.” – hangsúlyozta érsek-metropolita atya. Prédikációja végén egy a vecsernyén és nagyböjtben elhangzó sort idézett: igazodjék fel az én imádságom a te színed elé, mint a tömjénnek a füstje. Ezt alapul véve bátorított mindenkit, hogy induljon el a szívekből az imádság, mint a tömjénfüst erről a szent helyről, váljon heggyé ez a hely, amire nem lehet azt mondani, hogy nincs Isten.

A szertartás végén Szentesi Csaba parókus atya mondott köszönetet mindenkinek, aki lehetővé tette és segítette a templom felépülését. Kitért arra is, hogy Örömhírvétel ünnepére szentelődött fel a lelki hajlék.

„Gábriel arkangyal vitte Isten üdvözítő akaratának hírét Máriának s mi pedig a megváltás örömhírét szeretnénk mindenki szívébe beleimádkozni. Mi ezt a templomot kiimádkoztuk, s szeretnénk a jövőben jól beimádkozni.” – hangsúlyozta parókus atya.

Az eseményen részt vett Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Köszöntője elején örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy Debrecenben az elmúlt időszakban többször is ülhettek valamilyen egyházi ünnepet, hiszen új óvodát és iskolát is indítottak, illetve templomot újítottak fel a történelmi egyházak.

Majd elmesélte, hogy néhány hete éppen Debrecen adott otthont egy nemzetközi konferenciának, ami az egyház és állam együttműködéséről szólt annak apropóján, hogy májustól-novemberig Magyarország tölti be az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki pozícióját.  Ezen a Magyar Kormány tagjai magas rangú egyházi vezetőkkel karöltve arról igyekeztek meggyőzni a nemzetközi résztvevőket, hogy Európa kétezeréves múltja megmutatja azt, hogy állam és kereszténység nem működhet egymás nélkül.

„Ha megpróbáljuk elhagyni ezt az alapvetést, akkor az a világ, amit kialakítottunk, felépítettünk hosszú századok, ezredek alatt össze fog omlani. Abban reménykedünk, hogy nyugati vendégeink meghallották ezt az üzenetet.” – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette:  egy nemzetiségi konferencián is éppen a közelmúltban vett részt, ahol több kutatás eredményét lehetett hallani arról, hogy a közöttünk élő 13 őshonos nemzetiség – mint amilyen a ruszin is – körében a vallásosság nagyobb arányú, mint a magyar többségi társadalomban. Ez abból is fakad, hogy a vallás jelenti a megtartó erőt. Ugyanez tapasztalható a határon túli magyarok közösségében is. Közös célnak kell lenni, hogy a hit megtartó ereje itthon is erősödjön – emelte ki a politikus.

Ilyen előzmények után érkeztek ide Tircsi Richárddal a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Nemzetiségi főosztályvezetőjével, s öröm volt megtapasztalniuk, hogy ez a mai ünnepi liturgia kétségek nélkül hirdeti: az Úr is építette a józsai görögkatolikus templomot és a gyülekezet sem maradt tétlen. Csodás összefogásnak vagyunk tanúi – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A józsai gyülekezet Isten házának építésével méltó módon kíván jelen lenni a helyi közösség életében. Az odaadás gyümölcse ez a templom, ami sokak fáradságos munkájának köszönhetően adhat helyet Isten szolgálatának – emelte ki. Hozzátette: a magyar kormány elfogadja és erősíti az egyházzal való kapcsolatot, épp ezért az elmúlt tíz évben mintegy 3000 templom felújításához és 150 felépítéséhez járultak hozzá. A Magyar Templom-felújítási Program keretében pedig 1800 templom megújítása folytatódhat Kárpát-medence-szerte – a határon belül 1400, a határokon túli magyarlakta területeken pedig 400.

„Hálát adhatunk azért, hogy lehetőséget kaptunk a testi és lelki épülésre, az Evangélium örömének hirdetésére és megélésére, de emlékeznünk kell arra is, hogy ez a lehetőség nem volt mindig a miénk. Látnunk, kell, hogy most is vannak, akik ezt a szabadságot, a hit megvallását és megélését el akarják venni tőlünk – hívta fel a figyelmet a politikus, majd megjegyezte: a keresztény közösségek nyugaton kiveszőfélben vannak, a Magyar Kormány ezzel szemben természetes szövetségesként tekint az egyházakra.

„Tapasztalhatjuk, hogy ez ma már egyáltalán mondható szokványosnak. Európa talán nem akarja észrevenni, hogy elveszíti évezredes hagyományait és gyökereit jelentő keresztény hitét és kultúráját, Magyarországon viszont ebből építünk országot és hazát, ahogy azt elődeink is tették. Nem haladhatunk úgy a jövő felé, hogy közben elfeledkezünk a mögöttünk lévő útról.” – mutatott rá. Végül elmondta, hogy olyan erőforrás a keresztény kultúra, mely az európai civilizáció, a szabadság és a közös jövő záloga, és minden keresztény közösség az igazság keresésének és kimondásának kultúráját szolgálja.

Kramarenko Viktor az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke felidézte, hogy Fülöp metropolita atya három évvel ezelőtt „a levegőben”, a Rómába tartó repülőúton osztotta meg először a fatemplom felépítésének ötletét.

„Az elgondolásból összefogás született, az összefogásból pedig tettek, a tetteket pedig támogatta az egyházi és nemzetiségi államtitkárság.” – mondta az elnök. Hozzátette: a ruszin egy büszke nemzet és ha meg akarja tartani nyelvét, hitét, hagyományait és identitását, meg kell védenünk az elért eredményeket és össze kell tartanunk, hiszen ennek az összefogásnak az eredménye ez a gyönyörű templom.

Az Országos Ruszin Önkormányzat és a Főegyházmegye 2020-ban kötött együttműködési megállapodást a görögkatolikus fatemplom megépítésére. A ruszin önkormányzat a kivitelezésre két részletben, összesen 50 millió Ft kormányzati támogatásban részesült. A Főegyházmegye állta az építés fennmaradt összegét, valamint a tervezési és műszaki ellenőrzési díjat. A teljes építési költség mintegy 142 millió Ft. A fa felépítményre egy erdélyi (gyimesbükki) cég adott árajánlatot, és egy vázlattervet, amit saját tervezőjük, a romániai Dorin Ruscan készített. A magyarországi építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációt pedig Fiers Márton és szakági tervező kollégái készítették el.

A templom épület keleti tájolású a görögkatolikus liturgiának megfelelő külső körüljárhatósággal. A telek adottságából következik, hogy az épület bejárata a kert hátsó része felől nyílik. A bejárat tornáccal fedett, melyen belépve a templomhajó és a szentély tárul fel, továbbá karzat, és a tornác felett egy erkély is kialakításra került. Az épület hasznos alapterülete karzattal együtt 170 m2. A templom falait köríves faburkolat, tetejét vörösfenyő zsindely fedi.

Az építkezést egy kamera folyamatosan rögzítette, az alábbi videón így bárki megnézheti, hogyan nőtt ki „a megérintett földből ez a szent hely”.

 

 

VEZETŐ HÍREK
Lelki látásunkat folyamatosan fejleszti az Úr Jézus - ünnepélyes áldozás a Főszékesegyházban

"Hallgasson meg az Úr" - betegek és gyógyítók zarándoklata

Keleti közösségek a katolikus egyházban - Szabó Péter kánonjogász előadása
 
AKTUÁLIS
Kreatív pályázat a 2023-as Ifjúsági Világtalálkozó jegyében

III. Falfestő-alkotó napközis tábor
 
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
KAPCSOLÓDÓ MÉDIA
 
Így épült fel a Debrecen-Józsai fatemplom
VEZETŐ HÍREK
Lelki látásunkat folyamatosan fejleszti az Úr Jézus - ünnepélyes áldozás a Főszékesegyházban

"Hallgasson meg az Úr" - betegek és gyógyítók zarándoklata

Keleti közösségek a katolikus egyházban - Szabó Péter kánonjogász előadása
 
AKTUÁLIS
Kreatív pályázat a 2023-as Ifjúsági Világtalálkozó jegyében

III. Falfestő-alkotó napközis tábor
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
III. Falfestő-alkotó napközis tábor
III. Falfestő-alkotó napközis tábor
 
Kreatív pályázat a 2023-as Ifjúsági Világtalálkozó j...
Kreatív pályázat a 2023-as Ifjúsági Világtalálkozó j...
 
Lelki látásunkat folyamatosan fejleszti az Úr Jézus - ü...
Lelki látásunkat folyamatosan fejleszti az Úr Jézus - ü...
 
Az én békémet adom nektek - három görögkatolikus püsp...
Az én békémet adom nektek - három görögkatolikus püsp...
 
Keleti közösségek a katolikus egyházban - Szabó Péter ...
Keleti közösségek a katolikus egyházban - Szabó Péter ...
 
"Hallgasson meg az Úr" - betegek és gyógyítók zarándok...