A portlandi székhelyű, világhírű amerikai együttes, a Cappella Romana, az ősi bizánci zene egyik legavatottabb, elismert előadója a Szent Efrém Férfikar meghívására érkezett hazánkba. A nyolc férfiénekes az Orientale lumen sorozat keretében, az ortodox Pünkösd ünnepköréből válogatott műveket, s Budapest után Debrecenben is hallhatta őket a közönség.
- Nagyon örülök, hogy sikerült meghívni ezt a világhírű kórust, amelyet Bubnó Tamás tudott elhozni Magyarországra. Fontosnak tartottuk, hogy megszólaljon itt Debrecenben is – mondta Kocsis Fülöp érsek-metropolita, majd hozzátette: „nem egy könnyen emészthető zene, mert meditatív, éppen az ősisége miatt”, de bízik abban, hogy a debreceni közönség jól fogadja majd.
A hazánkban most először koncertező Cappella Romana énekkart Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője mutatta be. Az 1991-ben alakult együttes nevét az „Új-Rómától”, azaz Bizánctól kölcsönözte; hangzásukat, előadási gyakorlatukat pedig a konstantinápolyi hagyomány alapján alakították ki. Gyakran rendeznek tematikus koncerteket a mediterráneum keleti és nyugati felének egymásra ható szakrális zenéjéből. Huszonöt albumuk között számos meghökkentő zenei ínyencséget találunk, például finn ortodox muzsikát vagy a kiváló orosz mester, Rimszkij-Korszakov veje, Maximilian Steinberg Nagyhét című kórusciklusát. A világhírű portlandi együttes – a Szent Efrém Férfikarhoz hasonlóan – a kortárs zene előadását, terjesztését alapvető feladatának tekinti, így repertoárjukban Michael Adamis, Arvo Part, Ivan Moody, John Tavener, Sergei Glagolev, Peter Michaelides, vagy Tikey Zes kompozícióit is megtalálhatjuk. Alapító-vezetőjük, a görög származású Alexander Lingas, kiváló énekes, karvezető és zenetörténész, a bizánci zenei kutatás vezető egyénisége.
Bubnó Tamás arról is beszélt, hogy a cél az volt, hogy „élő zenével lássák el azokat”, akik érdeklődnek a keleti énekek, a keleti keresztény kultúra iránt.
- Sokan a Cappella Romana nevet az internetről már ismerték. Ez a cél, hogy ha már hallottunk róluk, akkor hallgassuk meg, hogy élőben ez a csodálatos hangokkal rendelkező együttes hogyan is működik. Meglássuk azt, hogy ez a fajta zene, amit ők képviselnek, a lelkiség, az odafordulás lényegében nem koncert. Fülöp atya szokta mondani, hogy ez hangáhítat, ami sokkal jobb szó, mert nem szórakoztatni akar, hanem bevonni valami olyan spirituális együttlétbe, amihez ez a zene készült vagy íródott– osztotta meg a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője.
A hangáhítat első részében az énekegyüttes Grottaferratai Kódex című műsorát ismerhették meg a résztvevők. Grottaferrata egy Rómától nem messze található ősi monostor, amely ebből a szempontból „teljesen unikum”, ugyanis keleti szertartású istentiszteletek folynak és bencés atyák élnek itt”.
- Egészen különös középkori hagyomány maradt fönn Grottaferratában, Alexander Lingas, az együttes vezetője, aki nagy hírű zenetudós, ennek a korszaknak a tudora kutatta fel ezt a kódexet és ebből állítottak össze egy CD-t – mondta Bubnó Tamás.
A debreceni közönség pedig ennek az anyagnak egy részét hallhatta, a hangáhítat második felében pedig pünkösdi énekek csendültek fel.