Debrecen-Tócóskerten át vezetett az út Betlehembe

A templom ékessége mellett sok-sok sátor látványa is meghatározta a Tócóskertnek ezen szegletét: a görögkatolikus szociális és oktatási intézmények és persze a parókiák is szép számmal képviseltették magukat a várakozás jegyében az idei Úton Betlehemben programon.  A cél az volt, hogy a környékbelieknek feltűnjön, hogy milyen aprócska haladás történik Betlehem irányába. Ki frissen sült lángossal, gofrival, palacsintával, kemencében sült pizzaval, birkapörkölttel, ki pedig teával, forralt borral kedveskedett az ide betérőknek.

Dr. Seszták István főhelynök atya köszöntő gondolataiban felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt az első Gyalogos Ifjúsági Zarándoklat mottója az volt: Úton egymás felé.

– Ez egyfajta szójáték, ami arra utal, hogy szerettünk volna egy irányba haladni, ami végeredményben egy más felé haladást jelent. Mi, ezzel a nappal szeretnénk egymásnak kedveskedni, odafigyelni a másikra a templom tövében, és tulajdonképpen bármilyen gesztussal élünk a másik irányába azt a Jóistennek tesszük – fogalmazott István atya.

István atya rávilágított arra is, hogy bár a szomorú idő elronthatná kedvünket, de nem érdemes hagyni magunkat, hiszen így is van minek örülni. Karácsonykor közeledtével egyértelműen annak, hogy Jézus Krisztus közénk jön. Ennek kapcsán idézte fel az e naphoz tartozó evangéliumot (Lk 10,19-21), ami nagyon világos üzenetet akar nekünk küldeni, amikor azt mondja: minek örüljünk.

- Kedves jelenlévő, Betlehem felé tartó barátaim, ti most annak örüljetek, hogy ha a nevetek fel van vagy fel lesz írva a mennybe. Ez lehet az a gondolat, ami segít leküzdeni bennünk akár az időjárás miatt érzett szomorúságunkat, akár a világban tapasztalható nehézségeket. Próbáljunk annak örülni, hogy itt vagyunk egymásnak. Ehhez azt kell tenni, hogy egy pillanatra se feledkezzünk meg arról a Jóisten mennyire szeret bennünket. Ha erről nem felejtkezünk el, akkor azon az úton járunk, a nagy Betlehem felé, ahol a Jóisten megjegyzi a nevünket.

Majd hálát adott ezért a napért, ami évek óta meghatározza akár Nyíregyházán, akár Debrecenben a Görögkatolikus Egyház karácsonyi készületét. Természetesen a köszönet szavai sem maradtak el, hiszen Jaczkó Dániel újdonsült parókus atya és egyházközségének tagjai valamint az Érseki Hivatal munkatársai csodálatos környezetet alakítottak ki.

A nap során fellépett a Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskola Csengettyű gyermekkara illetve két tanulója – Pilánszky Alexandra és Pilánszky Nándor –, akik az Eördögh Forgó Néptáncegyüttes táncosai. Népdalcsokorral örvendeztették meg a jelenlévőket a nyíracsádi Szent Piroska diákjai és régi kedves ismerőseink a Vidám Manók Együttes is igyekezett felejthetetlenné tenni a napot. Dalanics Zoltán hajdúdorogi parókus atya pedig „Adventi várakozás” címmel adott lelki útmutatót az ünnepi készületben.

A karácsonyra hangolódást a Lautitia Kóruscsalád rövid koncertje tette teljessé, amit a csodás akusztikával megáldott új Szentháromság templomban hallhattak azok, akik részesei voltak e napnak.